Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 11.-12. (1973-1974)
Szabó János Győző: Árpád-kori falu és temetője Sarud határában I.
település-hálózati térképen. Poroszlótól délre a Tiszáig a vízrajzi adottságok falvak kialakulásához nem nyújtottak lehetőséget. A Poroszlótól ÉNY-ra félkörívben lakatlannak mutatkozó terület (Ivánka — Folt vonalától délre és a Báberétől ÉK-re), bár folyó-vize nem volt, állóvizekből és apró dombokból állt: 3 — 4 kisebb faluhelynek elegendő szállásterületet kínált, amelyeknek egyházas helye maga Poroszló lehetett. E faluvá ki nem fejlődött apró szállások XIII. századi eltűnésével indokoljuk tehát a Poroszlót ÉNY-ra környező lakatlannak jelzett területet. Hídvég és Sarud környékén a betelepültség (falusűrűség) foka a XIII. sz. második felében nem olyan mértékű, mint ettől DNY-ra, vagy ÉNYra, s ez szintén korai falupusztulással értelmezhető. Igen nehéz megítélni, hogy a Poroszló környékén feltételezett, oklevelekkel nem bizonyítható, egyházzal nem rendelkező apró települések XIII. század eleji sorvadásáról beszélhetünk-e. Tehát ez időtájt megindult, országosan megállapítható belső társadalmi-gazdasági folyamat számlájára vajon milyen mértékben írható fel a bemutatott települési kép? 233 Vagy a hagyományos módon adjunk magyarázatot : a mongol hadjárat olyannyira kiirtotta itt a lakosságot, hogy nem akadt család, amelyik visszatelepült volna ? Azok nézetéhez csatlakozunk, akik külső és belső tényezők együttes hatásaként értelmezik a XIII. század nagy falupusztulásait, s e ható okok arányát területenkint különbözőeknek tartják. Volt, ahol a tatárdúlás csak lökést adott e folyamat irányában, máshol pontot tett a végére. Látni fogjuk, hogy lelőhelyünk régészeti anyaga a település életére az 1200 körüli évtizedeken túl nem enged következtetni. Másrészt viszont e környék tatárdúlását rendkívüli mértékűnek kell tartanunk. Amikor IV. Béla már 1248-ban a poroszlói udvarházat, birtokait és a vám egyharmadát átengedte az egri püspöknek, 234 ezzel közvetve vallomást tett Poroszló elértéktelenedéséről, súlyos pusztulásáról. Poroszlóhoz a legközelebbi egyházas hely Sarud volt. Temploma 1261-ben pusztán állt. 235 Sarud még 1327-ben is — I. Károly oklevelének szavai szerint — csaknem lakatlan. 236 Elgondolkoztató : ha egyházas hely alig tud újjá népesedni 86 év elmúltával, akkor mi történt a körzetébe tartozó kisebb településekkel ? Poroszló — Sarud vidékén két XIII. sz. első felében elpusztult falut — bár okleveles nyoma nem maradt fenn — bátran megnevezhetünk. Kellett, hogy legyen a Cserő folyása mellett egy Cserő nevű falu és a Bábere mentén egy Báb (Bába) nevű falu. Ugyanis törvényszerűen előforduló, országos jelenség, hogy eltekintve a nagyobb folyóktól, minden kisebb-nagyobb vízfolyásnak, érnek, pataknak volt egy vele azonos nevű faluja. A dolog természete szerint olyan nagy számú példára hivatkozhatunk, hogy a felsorolásuktól el kell tekinteni, csak a vizsgált terület és környékének vízfolyásaira utalunk: a Hanyi-ér, a Laksó, a Pókere, az Ostoros és Eger patakokra és a hasonnevű településekre, vagy a vidékünkhöz közeli Nyárád, Tárna és Tarnóca nevű patakok azonos nevű településeire. A szóbanforgó települések minden esetben a nevüket viselő vízfolyás mentén létesültek. Heves megyében az okleveles anyagban ki lehet mutatni egy Báb és egy Cserő nevű falut — a Báberétől és a Cserő folyásától igen messze, a Tárna mentén. Báb Tarnabod nyugati szomszédságában létesült, és Báb délnyugati szomszédja volt Cseröháza. Árpád-kori vagy a XIV. század elejére keltezhető okleveles adatokat e két falura vonatkozólag nem ismerünk, annál inkább a két vízfolyásra. Felmerül a gyanú, hogy itt a Tárna mellett ez a két falu a XIII—XIV. sz. fordulója körüli évtizedekben keletkezett. Cserőháza névalakja viszonylag késői 00
