Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 11.-12. (1973-1974)
Szabó János Győző: Árpád-kori falu és temetője Sarud határában I.
keletkezésére ma már bizonyítéknak is tekinthető 237 . Igaz, Cserőháza falunév először Cserőbáb alakban fordul elő; a két falu együvé tartozását más jobban ki sem fejezhetné. 2 ^ 8 A XIV. században felbukkanó Bábi és Cserőbábi családok birtokolták e két falut. De a két család a XV. századi fénykorában is alig érte el a középbirtokos társadalmi réteg szintjét; 239 egy XIII. századi birtoklásukat a két szóbanforgó faluban, vagy a megyében másutt elképzelni is alig lehet, annál inkább az Apc-nemzetségét. 240 Ha a XIII. században Cserőbáb és Báb az Apcnemzetség falubirtoka volt, akkor az Árpád-kori Báb (Bába) és Cserő, feltételezett délhevesi elpusztult települések is minden bizonnyal az Apc-nem tulajdonát képezték. Ez annál is könnyebben elképzelhető, hiszen a Bábere és Cserő környékén több falu bizonyíthatóan az Apc-nemzetségé volt, pl. Apuchalma, Dés, Cserőköz. Lehetséges, hogy a késői Árpád-korban (XIII. sz. elején) két falupárral (Báb-Cserő) számolhatunk a megyében, de szerintünk a Bábaere és a Cserő vize melletti település elsődlegessége nehezen vitatható. A Tárna menti Cserőbáb és Báb összetartozása azt is sejteti, hogy a Bábere és a Cserő-vize menti falvak egymástól távol aligha feküdtek. Vajon van-e lehetőség annak a kiderítésére, hogy a régi Báb (Bába) falu helyét meghatározzuk? Ügy véljük, hogy az esélyek erre nem is olyan kilátástalanok. A Bábere kezdete (Konczmolnasziget) és vége (Cserő-vize) között viszonylag rövid a távolság. A Bábere mentén való vizsgálódásaink előtt egy dolgot azonban tisztázni kell — ha ez talán most formálisnak is tűnik. Vajon a lelőhelyükön megfigyelt településnyomok nem tekinthetők-e Sarud vagy Hídvég korábbi szálláshelyének? Hiszen a kora-középkori falvak tekintetében a faluvándorlások kérdését — új legelőterületek és szántóföldek keresésére — minden esetben fel kell vetni. Még akkor is, ha az újabb régészeti kutatások túlzott méretű faluvándorlásokra nem nyújtanak alapot (pl. mint láttuk Hon környékén 1 km-es körzetben, ül. ezen belül mutatkoztak a X. századtól a XVI. századig objektumok). Lelőhelyünk települését a XI. sz. elejétől a XIII. sz. elejéig bizonyíthatólag folytonosnak tarthatjuk. 241 Hogy Sarud elődje ez nem lehetett, azt IV. Béla oklevelének Sarudegyháza kifejezése is bizonyíthatja, hiszen a tatárjárás után pusztán álló templom egy, a XIII. század első harmadában már kifejlett, virágzó egyházas falu mellett bizonyít. Lelőhelyünk településének északi szomszédja Hídvég. A hídvégi átkelőhelynek a tatárjárás előtti létezése nem lehet vitás. A via magna mentén létesült Hídvégnek a lelőhelyünkkel való azonosítása földrajzi okokból is kizárt. Hídvég hídja, ill. a mellette fekvő malom dombja és lelőhelyünkön talált házmaradványok között a távolság 2200 m körüli. Lelőhelyünktől a sarudi templom ugyancsak 2200 m körüli távolságban emelkedik. Ez annyit jelent, hogy a 3 falu között a távolság légvonalban azonos volt. Ha ezt a 2200 m körüli távolságot a továbbiakban szem előtt tartjuk, akkor ismételten feltűnő egyezések mutatkoznak. Sarud templomától a Panyita domb (Dés gyanítható egykori központja) 2200 m körüli távolságban emelkedik. Innen locus Kukén zug sejthető helye 2300 m körüli. De nézzük — a 2200—2500 m körüli távolságot figyelve — a Bábere mentén lévő szárazulatokat. Lelőhelyünktől 2500 m körüli távolságban Tölgyeshát (a Bábere torkolatától ÉK-re a Cserő mentén) jelentéktelen szárazulat, és Sarud templomától mindössze 1800 méterre, kifejlettebb szálláshelynek alig nyújt lehetőséget. Bár igaz, hogy innen a Magyarádi halom éppen 2200 méterre található. Hídvégtől északra 2700 m-re a Bábere jobb partján emelkedő Határdomb viszont olyan tekintélyes szárazulatból kiemelkedő halom, hogy csaknem bizonyosan ki4* 51
