Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 11.-12. (1973-1974)
Szabó János Győző: Árpád-kori falu és temetője Sarud határában I.
•éppen a középkor koraibb szakaszában. Mivel Kovács idézett tanulmánya a megyei vámhelyekről Hídvéget nem említi, ezért hasznosnak tartjuk, ha az oklevélnek a vámra vonatkozó részét egészében ismertetjük. „Ita scilicet quod de singulis equis currum, vulgo Masa vocatam trahentibus singulos denarios pro tempore currentes, quorum decern pensae marcam faciant, exigantur. Item de quolibet alio curru honerato quatuor denarius ; item de quolibet bove vei vacca venali unus denarius; item de curru salium unum sal vel duo denary exigantur. .. Ita tamen, •quod...in dicto rivulo Babaere in terra antedicti Hydvege pro transeuntibus semper competentem pontem servare tenebuntur." 196 (Az egylovas mázsaszekerek •egy dénárt fizettek, más jelesebb kocsik 4 dénárt. Eladásra hajtott tehén vagy •ökör után egy dénárt kellett leszámolni. A sószállító kocsik egy (zsák) sót vagy két dénárt fizettek. A király előírta, hogy a püspök és utódai a Bábere hídját mindig kötelesek jó karban tartani.) A Róbert Károly 1327. évi adományakor még terrának és locus-nak nevezett Hídvég a XV. században a püspöki majorsággal a környék egyik legjelentősebb településévé vált, s láttuk, hogy még a XVI. század második felében is időnkét Sarudnál népesebb volt. A vámja azonban egyre kevesebb jövedelmet hozott. Az 1558. évi urbáriumban Hídvég hídvámjáról (ún. szárazvámjáról) ez olvasható: „Est hic telonium siccum parvae admodum utilitatis". 197 A Poroszló felől Hídvégen áthaladó via magna útirányát megtartva vezetett nyugat felé, Apuchalma alatt és a Pókerén átkelve Berectelkénél kanyarodott le délnek. A Pókere jobbparti szárazulatain Hajóútig vitt, majd innen újra nyugatra fordulva, a vezekényi határ szélén haladt a hevesi várig. 198 A vár Atánytól délre alig 4 km-re létesült a Hanyi-ér mellett. 199 Innen Egerbe Átányon át vitt az út. A XIV. századtól, ahogy a vár jelentősége csökkent, szinte úgy fejlődött Heves falu mezővárossá. Atány pedig fontos utak kereszteződésében kifejlődött. Hiszen ekkor Poroszlóról Hídvég — Kömlő — Atány érintésével vitt az út Heves mezővárosba. A poroszlói út Atánytól azon a vonalon haladt, amelyen ma is Hevesig szekérút vezet. Hevesnek egy 1358. évi birtok-megosztási okleveléből megállapítható, hogy a három részre osztott beltelkek elseje a templom szentélyétől keletre három utcát alkotott, ahogy azt még az I. katonai felvételen is látni lehet ; a három utca pedig az átányi országútba torkollott. Az 1358. évi oklevél azonban ezt az országutat, amely Hevesnek ebből a részéből kivezetett „strata publica per ipsam possessionem versus Porozlou du cens "-nek nevezte. 200 Atánytól még az I. katonai felvételen is vastag vonallal főforgalmi útnak jelölték a Hanyi-halom tövénél, majd a Hányi kápolna mellett Dormándon át Abony mellett futó utat, amely Makiáron át Egerbe vezetett. Egy 1291. évi oklevél az Abony felől Hanyiba tartó utat strata publica-nak nevezte. 201 Heves mezővárosból Erdőtelken és tovább Kompolton át is el lehetett jutni Makiárra (s Egerbe) — aki kerülőt akart tenni. A Poroszlóról Egerbe utazók természetesen Mezőtárkány felé vették az útirányt, úthálózati térképünk e részlete egyezik a Kovács tanulmányában foglaltakkal. 202 Csak annyi hozzátenni valónk lenne, hogy Poroszlóról Sző falun át vezetett a főforgalmi út Mezőtárkányba, és Szöhalomnál vámhely létesült. 203 Szőhalom félúton van Poroszló és Egyházastárkány (a későbbi Mezőtárkány központja) között. Érdemes megmérni e távolságokat. A szőhalmi vám és Poroszló beltelkeinek a pereme között az úton mintegy 8 km a távolság, Szőhalomtól Egyházastárkány DK-i széléig (kb. a mai Mezőtárkány központjáig) az út mintegy 7 km. Szőhalomtól Mezőtárkány és Kisbudán át a makiári vámig az út kb. 17 km. Úgy látszik, hogy ami az ellenőrző pontokat illeti, Poroszló és Maklár között 45
