Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 11.-12. (1973-1974)

Szabó János Győző: Árpád-kori falu és temetője Sarud határában I.

szabályosak a távolságok, mégpedig 7 — 8 km-ről, ill. ennek kétszereséről beszélhetünk. Ennyi adat azonban az általánosításhoz nem elegendő. Nézzük tehát meg, hogy a vizsgált területünk többi főútvonalain hasonló távolságban szabályosságok mutatkoznak-e. Kezdjük a tiszaörvényi átkelőhelynél. Innen Poroszlóig a XVIII. századi úton haladva 8 km a távolság. Ha feltételezzük, hogy a XIX. század közepén kimutatható, a templom elé vezető út a Kis-Tiszától középkori eredetű (ez kétségtelenül közelebb vitt a várhoz is!), akkor alig 7,5 km távolság állapítható meg az örvényi átkelőhely és Poroszló között. Innen a templomtól a magna via nyomvonalán tovább haladva Hídvégre 7 km utat kell megtenni. Híd végtől tovább nyugatnak Apuchalma alatt elhaladva az út a Pókerén is átvezetett, s újra királyi földre érünk (ill. IV. Béla idején már királynői birtokra), Berectelkére. Itt a halom Hídvégtől 6,5 km-re emelkedik. A halomtól a via magna nyomvonalán a hevesi vár mintegy 15 km-re fekszik. Közben érinti Hajóút falut, éppen feleúton. Berectelke (halma) és Hajóút között bizonyosan nem volt útmenti falu, tehát a mintegy 7,5 km-es távolság újra kísértetiesen feltűnik.

204 Vegyük szemügyre most a hevesi vártól Egerbe vezető strata publica-t. Átánytól Hon faluhoz az országút egy halom (Hanyihalom) tövénél vezetett el

y maga a halom,láttuk, hogy Árpád-kori szálláshely volt; ide Szárazbő felől is befutott egy szekérút. Átány központjától Hanyihalom az úton 7 km, Hon késői középkori központjához (Hányi kápolna) 8,2 km. Hanyihalom helyzete annyira kísértetiesen hasonlít Szőhaloméhoz, hogy nem csodálkoznánk, ha egyszer okleveles anyagból kiderülne, hogy itt valaha vámhely volt. Hanyitól Dormánháza felé (egykor Buger-Besenyő) vezetett az országút. Dormánháza koraibb középkori központja feltehetőleg a Csörsz-árok déli partján levő dombvonulat volt (a mai Dormánd község északi végénél). Ez a terület a Hanyihalomtól szintén 7 km-re van. Innen a makiári vám (a kompolti út találkozásánál) az Abony és Szikszó mellett áthaladó úton 9 km, Hanyihalomtól tehát a makiári vám 16 km-re volt. A vizsgált terület főútvonalait nézve a vámhelyeken és királyi földeken kívül kevés útmenti falut találunk ; ilyenek a kérdőjelesen jelzett Petri mellett Hajóút, Átány, Apuchalma, Mezőtárkány, Dormánháza, Hon. Ezek tekintetében az önkéntes faluhely választás vagy a szervezett telepítés problémája felvetődik. A bizonytalan Petri-t rögtön kiiktatva, mint az államszervezésnél későbbi települést, vegyük szemügyre Hajóutat. Léte, mint láttuk, a hevesi vár függvénye. A via magna és a víziút találkozási pontján az önkéntes helyválasztás kérdése fel sem merülhet. Átánnyal még később foglalkozunk. Az Apc-nem ősi szállása (Apuchalma) viszont aligha telepítés eredménye, legalábbis a via magna előtt már létezhetett. Tárkány faluneveinkben Györffy katonai kíséret, ill. kovácsok népét látja,

205 itt tehát szervezett akciót sejthetünk. Dormánháza régi neve, Buger-Besenyő önmagáért beszél. Hon megítélése részletesebb fejtegetést érdemel. Nem kétséges, hogy Szent István idejében a hevesi vár közigazgatási-katonai központ volt, Eger pedig egy nagy egyháztartomány székhelye. Oktalan dolog lenne feltételezni, hogy Heves, Eger a kiválasztottsághoz előzmények nélkül jutott. Heves várával és Heves faluval, s Egerrel, mint település-földrajzi tényezővel a legóvatosabb megfontolásokkal is legalább a X. század közepétől számolni kell. Ha pedig ez így van, akkor Eger és Heves között a strata publica már a X. század második felében is fennállt. Hon falu temetője, pénzei és leletei alapján a X. század közepe táján létesült,

206 következésképpen ettől az időponttól beszélhetünk a településről is. Hon falu tehát a létesítésétől XVI. sz. végi megszűnéséig útmenti, méghozzá főforgalmi út menti település volt. Igaz, hogy X. századi temetőjének csak 19 sírjáról van megfigyelésünk. De ezek többségben női és gyermek 46