Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 11.-12. (1973-1974)

Szabó János Győző: Árpád-kori falu és temetője Sarud határában I.

4. Sarud, Halász és Magyarád falvak XVI. századi határai. hajtottak be. Ugyanebben az évben még rendkívüli adót is kivetettek és Magyarád 9, Halász 32 és Sarud 77 forint rendkívüli adót fizetett.

164 Látható, hogy Sarud Magyarád birtokának terjedelméhez képest megfelelő arányban adózott, Halász adója viszont ebből a szempontból a vártnál sokkal nagyobb volt (Magyarád és Halász viszonylatában Halász 9 helyett 20, 10—11 helyett 16, 14—15 helyett 32 forintot adott). 'Tiszahalász feltehetőleg a rendkívül eredményes halászatával tűnt ki és úgy látszik ezt a legerősebb gazdasági ágát kívánta a püspökség a XVI. század elején továbbfejleszteni. 1501—1508 között a püspök kormányzójának számadáskönyvéből kiderül, hogy a XV. sz. végén a Bakócz Tamás által még annyira favorizált Hídvégre viszonylag jóval kevesebbet költöttek, viszont Halászt láthatólag fejleszteni kívánták. A kormányzó a halfogás megszemlélésére többször személyesen leutazott.

165 1507-ben egy jelentős faházat építettett a halastóhoz (amely 19 forintjába került). Két hajót is csináltatott e házhoz (5 ft-ért).

166 Magyarád szerepe annyira alárendelt lehetett Halászhoz képest, hogy soha meg sem említették. Magyarád lélekszámára vonatkozólag az első közvetlenebb útmutatást a Ferdinánd-kori dika jegyzékek szolgáltatták. 1552-ben Magyarádon 2, Halászon 5, Sarudon 8 porta volt.

167 Úgy látszik, hogy a XV. század végétől az arányok tekintetében nincs lényeges változás, hiszen az 1494—95. évi adójegyzékekből a porták számára, ill. az arányszámokra bizonyos mértékig lehet következtetni. 41