Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 11.-12. (1973-1974)

Dancza János: Az egri szakszervezetek harcai a Tanácsköztársaság megdöntése után

Ezután írtam a Bőripari Munkások Központjának, és támogatásukat kértem egri helyi csoportjuk megalakításához, amit örömmel meg is ígértek, de amint Hubai elvtárs megjegyezte, nem sok reményt füz a csoportalakításhoz, mert megbízottjuk, Gogolyák elvtárs mindig azt írja, hogy itt úgysem lehet csinálni semmit. Érintkezésbe léptem a kereskedelmi alkalmazottak központjával is. Ekkor már meglehetősen ismertek a különböző csoportok tagjai és néhány kereskedelmi alkalmazottal való beszélgetés után megállapodtam velük, hogy alakuló gyűlést hívnak össze és megalakítják a helyi csoportjukat. Abban is megállapodtunk, hogy a szakmaközi bizottság nevében én is felszólalok. A gyűlésen örültem a szép számmal megjelent tagoknak, de a vezetőségbe beválasztottak közül kettőnek a beszéde elrontotta a kedvemet. Harcos kiállás helyett óvatos, meghunyászkodó beszédeket mondtak. Schwarc István figyelmeztette „kartársait": Ne felejtsük el, hogy idővel bármelyikünkből munkaadó lehet. Öccse, Székely Endre sem mulasztotta el a főnökök iránti tisztelet megadására figyelmeztetni a megjelenteket. A gyűlésen egyéb kellemetlen meglepetés is ért. Óvatosságból elfelejtettek a napirendre felvenni. A kivezényelt rendőrtiszt, Rátky rendőrkapitány átlátta a helyzetet, és mosolyogva adta meg az engedélyt, hogy üdvözölhessem a gyűlés résztvevőit. A vezetőket kényelmetlen érzés fogta el, amikor beszédemben állandóan az elvtárs megszólítást használtam, és nem értették, hogy a hallgatóságnak miért tetszik ez úgy. A szakszervezeti bizottság 1926. aug. 15-én újjáalakult, és a jegyzőkönyv szerint az ülésen a következők jelentek meg : Építőmunkások : Pénz Sándor, Mácsai János, Molnár Károly. Famunkások : Schiller József, Bruncvik Lajos. Sütőmunkások : Rác Pál, Mihalica József. Vasmunkások : Dancza János, Gertner István, Horváth József. Bőripari munkások : Gogolyák Ferenc. A gyűlésen már póttagként Schwarc Miklóst is beválasztottuk, aki a kereskedelmi alkalmazottakat képviselte. Itt indítványoztam, hogy az otthonalap növelésére nyomassunk téglajegyeket, amelyek 5—10—15 tégla értéket képviselnek. Indítványomat elfogadták, és az oktatással kapcsolatban is tettem előterjesztést. (5) 1926-ban egy igen kínos ügy nehezedett a szakmaközi bizottságra. Pénz Sándor, az építők csoportjának az elnöke és Ankli József elvtárs egy munkát vállaltak Apátfalván, amihez néhány szervezett munkást is magukkal vittek, de nem közölték velük, hogy ők nem részesülnek az akkordban. Ezért a sértettek a két elvtársat választott bíróság elé állították, amelynek a tagjai : Molnár Károly, Schiller József, Dancza János, Libertiny Sándor voltak. Az ügyet szeptember I2-én tárgyaltuk és a jegyzőkönyv tanúsága szerint szigorú ítéletet hoztunk, minek a végrehajtását: „. . . felfüggeszti a jegyzőkönyv keltezésétől 6 hónapra, amennyiben ezen idő alatt ilyen vagy ehhez hasonló dolgot Pénz, vagy Ankli szaktárs elkövetnének, ezen kizárás érvényt nyer, ha nem, . . . úgy a kizárási határozat tárgytalanná vált."(6) A szabómunkások közt folyó agitációnk is eredményeket hozott és október 6-án a Magyarországi Szabómunkások és Munkásnők Szakegyesülete a következőket írta : Tisztelt Dancza elvtárs ! A Szakszervezeti Tanácstól, Gál elvtárstól értesítést kaptunk, mely szerint az egri szakszervezeti bizottság a szabómunkások szervezésével kíván foglalkozni, és agitáció céljából néhány példány Szabók Lapja elküldését kérte. Természetesen 416