Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 11.-12. (1973-1974)
Szabó János Győző: Árpád-kori falu és temetője Sarud határában I.
Tiszanána több birtoktestből állt össze (majd az egyes falvaknál látjuk, hogy lényegében az Árpád-kori 6 falu birtokairól van szó) és az első helyen említik: „l°in hoc Terreno continetur Pars Praedy Puszta-Nana in una tercia, quod Ó-Nána etiam audit". 98 A birtoktest szélsőbb részén kereshetnénk Eelsőnánát és északi, ill. északkeleti irányban képzelhető csak el, mivel ENY-felé a pontos határokkal ismert XVIII. sz-i Szörfűhát prédium feküdt." A XIV—XV. században Nana körül az Árpád-kori falvak elsorvadtak. Ekkor, a XV. századtól találkozunk a Tiszanána falunévvel. A népességnek ez a tömörülése a XVI. században egészen sajátos irányt vett. A török korban Tiszanána, úgy látszik, nagyobb biztonságot nyújtott, mint a Tiszától távolibb dél-hevesi falvak. 1546 — 49 — 50 — 52 — 53 — 54. években szinte állandóan 10 adófizető portája volt, 100 mintha közben nem is érte volna megyénket török pusztítás. 1564-ben pedig 17 portája adózott, s egyre több adómentes telkes gazda is lakta. Az 1558. évi urbárium szerint 23 paraszti telke és 6 új portája volt. Az 1577. évi urbáriumból megtudjuk, hogy 20 telkes és 8 féltelkes jobbágy lakta és egy nemesember családja. 101 A mai Heves megye déli részén Tiszanána ekkor Heves, Poroszló és Kömlő után a legnépesebb, jelenlegi nagyságrendjét tehát ekkor érte el. Tiszanána Poroszlón kívül megyénk egyetlen Tisza-vidéki faluja, amely a török hódoltság alatt végig lakott volt, még 1686-ban is másfél adózó portával, s ez lélekszámban nem egy-két családot jelent. Hiszen az 1682. évi urbárium szerint ekkor 9 ekés gazda és 8 nemesember családja lakta. 102 A török elűzése után a benépesedése rendkívüli mértékű, 1697-ben a megye második legnagyobb települése volt. 103 Bél Mátyás 1730-ban ezt írta Tiszanánáról : „Az egri püspök birtoka a Tisza partján. Sok nép lakja, van temploma és plébánosa. Jelentékeny település lenne, ha az áradások nem gátolnák a fejlődésben." 104 Tiszanána késő-középkori határa lényegében azonos a múlt századival (csak Szörfűhát prédium került a XVIII. sz-ban Kisköréhez). Az a megdöbbentő, hogy Tiszanána és a beleolvadt 5 falu együttes birtokteste az 1261. évi oklevél szavait követve határaiban ott húzható meg, ahol a múlt századi tiszanánai határ futott. A Nánába olvadt 5 falu hozzávetőleges fekvését az idézett XIII. sz.-i oklevél határjárásából eléggé megnyugtatóan kijelölhetjük. 4 falubirtokot (ill. ezek belső területét) pontosabban is lokalizálhatjuk. ALPOKLOS (Olpuklusi, Olpuklos) A tiszanánaiak, amikor új faluhelyet választottak maguknak, messzebb a Tiszától, akkor jól tudták, hogy hova költöztek. Még 1799-ben is a következőképpen tartották számon az egri püspök tiszanánai falubirtokát. A második birtoktest, amelyből Tiszanána áll: „...Territorium Olpoklos etiam hi с continetur, et jacet ibi, ubi modo Tisza-Nana." S egy másik helyen: „Ex Territorio Olpuklos dicto in quo modernum Tisza-Nana a tempore expulsi turca et everti prioris Tisza-Nana situatur. " 105 A mai nagy kiterjedésű Tiszanána községet tekintve kívánatos lenne Alpoklos belsőségeinek szűkebb határait is megállapítani. Erre egyelőre csak a mai református parochia környékén előkerült XIII—XIV. sz-i temető sírjai (és leletei) nyújthatnak támpontot. 106 Alpoklos neve egy ősibb Poklos nevő falut is posztulál. IV. Béla oklevelében elő is fordul Poklostelek névalakban 107 . Utótagja — telek — pusztásodó faluhelyet jelez. 108 S tényleg, az oklevél szerint a két jobbágytelkes (sessiós) település 3 Az Egri Múzeum Évkönyve 33
