Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 11.-12. (1973-1974)

Schwalm Edit: Az ünnepi és köznapi táplálkozás változásai két hevesi faluban

tortát adnak a fiatal párnak, a kalácsot pedig a „leselkedőknek " osztják szét esküvőről jövet.

19 A „nagy lakodalom", a „híres lagzi" kitűnést jelentett mindig és jelent most is. A többszáz meghívott vendég ellátása gyakran pazarlásba csap át. Mindenki igyekszik kitenni magáért, nehogy „megszólják". 30 — 35 ezer forintba kerül egyegy nagy lakodalom, de inkább kölcsön kérnek a szülők, mintsem a szerényebb kereteket választanák.

20 4. Halotti tor. Egyik faluban sem emlékeztek arra, hogy nagyobb tort tartottak valamikor. Főtt étel nem szerepelt az étrendjén. Szűkkörű volt és az ma is. Csak íiz elhunyt legközelebbi hozzátartozóit hívják meg temetés után, szalonnával, kolbásszal és borral kínálják meg őket. 5. Ballagás vagy kislagzi. Az utóbbi néhány év alatt keletkezett és terjedt el ez a szokás. A megváltozott gazdasági és kulturális viszonyok mellett nagy szerepet játszik ismét a kitűnni vágyás, a szülők egymással való versengése. Az általános iskola, valamint a középiskola befejezése után nagy ünnepséget tartanak. Tyúkot, disznót vágnak és olyan ebédet, illetve vacsorát főznek, mint a lakodalomban. Ezért is nevezik kislagzinak. A ballagási ajándékok mennyisége és minősége is vetekszik az esküvőivel. 6. Karácsony. A karácsony esti ételek egy része böjtös étel maradványa, ami az ünnep hagyományőrző jellege révén az egyház által előírt böjt megszűnése után is fennmaradt.

21 Másik része alkalmi táplálék, sokszor étel számba sem menő „csemege", aminek szigorúan megszabott helye van az étrendben, éppen a hozzá fűződő hiedelmek, babonás cselekmények révén,

22 s ezek feledésbe merülésével, eltűnik a karácsonyi asztalról. A karácsonyböjti étkezés mindkét faluban azonos. Reggel böjtölnek, délig nem esznek semmit. Az ebéd savanyúbab vagy habart bab, mákoscsík vagy sodrott csík, illetve mákosguba és aszaltszilva vagy körte. A múlt század végén Egerbocson gyakori volt a káposztaleves cepével (gomba fajta), vagy savanyúkáposzta levében főzött сере leves. A vacsora : édespálinka, krumplis lepény fokhagymával és alma. A karácsony böjtjén fogyasztott fokhagyma a hiedelem szerint a torokfájást előzi meg ; a krumplis lepényből a legelső falatot az asztal sarkán levő, szemesterményt tartalmazó szakajtóba tették, hogy ne legyenek fogfájósok a következő évben, tehát mindkettőnek egészség varázsló funkciója volt. Az almát a családfő felszeletelte, mindenkinek adott egy kis darabkát és egyszerre fogyasztották el. Célja az volt, ha valaki eltéved a következő évben, gondoljon arra, akivel együtt ette az almát és hazatalál. Az ebéd az utóbbi évekig nem változott. Még a fiatalabb korosztály is ezt készíti. A vacsoránál már nagy a változás. Először a hiedelmek elhomályosodásával majd végleges eltűnésével az alkalmi ételek (alma, fokhagyma) kerülnek le az étrendről, majd fokozatosan jelennek meg az addig csak éjféli mise után fogyasztott húsételek. Krumplis kalácsot még gyakran sütnek, különösen ott, ahol idősebb asszony is él a háznál, de a hozzá kapcsolódó babonás cselekvést már nem gyakorolják. Karácsonyra igyekeztek minden háznál disznót vágni, így a karácsonyi ebéd pecsenye leves, húsos káposzta és a karácsony böjtjéről megmaradt krumplis kalács. A lakodalmi étrendben feltűnő töltöttkáposzta itt is hamarosan felváltja a húsosat. Az utóbbi években töltött, rántott és sült húsok, édes sütemények egészítik ki a karácsonyi ebédet. 7. Újév. A múlt század végén mindkét faluban karácsony estéjéhez hasonlóan böjtös jellegű ételt főztek : mákos csíkot vagy mákos gubát, előtte habart babbal. Csak nagygazda helyen készítettek húslevest és sültkáposztát kolbásszal. Jelentős 314