Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 11.-12. (1973-1974)

Szabó János Győző: Árpád-kori falu és temetője Sarud határában I.

Kökényzugörvénynek ill. Mélyörvénynek ejthető ki, vagy a Cserő torkolatánál vagy ezzel szemben a Cserőközben feküdt. A Cserő torkolata és Kisköre között két jobb parti falu alakult ki : Nana és Alsómag. Feltehető, hogy Ólja és Ménesító falubirtokok területe nem csupán a Tiszántúlra lokalizálhatok, hanem Nana és Alsómag között a jobb partra is átterjedt. Korai Árpád-kori szállásaik pedig északra-északnyugatabbra keresendők, ahogy Nana X —XIII. századi elődje is. A felsorolásunkban említett falvak helyének a fekvését a vidék XVIII. századi vízrajzi térképére vetítettük. A legfontosabb XVIII. századi utakat is jeleztük, kiemelve a XIII —XIV. század három főútvonalát. A jobb tájékozódás kedvéért a Cserőközben és a Tisza bal partján is feltüntettük a legfontosabb falvakat, ha nem is foglalkozunk velük. Mielőtt a térképről leolvasható tanulságokról szólnánk, részletesebben megemlékezünk néhány letűnt faluról, amelyeknek helyét nemcsak hozzávetőlegesen ismerjük, hanem a falubirtok területére a térképen (és a terepen is) rámutathatunk. Ezek között is külön kategóriát képeznek azok a falvak, amelyek központja is ismert, kettő kivételével régészeti kutatásokból. Térképünk jelrendszerében mindezeket megkülönböztettük és feltüntettük a késő-középkori faluhelytől távolibb, de azzal szerves kapcsolatban álló korai Árpád-kori objektumok lelőhelyeit, (lásd a 3. sz. térképmellékletet). HON (Hony, Han, Naghhan, Onga? Hunga?) A falunév eredete nem tisztázott. Kérdés, hogy a Honos, ill. Honod személynevekből lehet-e egy korábbi Hon alakra következtetni. Kézenfekvőbb, ha az otthon, ház jelentésű,, honn "-ra gondolunk. A Han szóalak XIII —XIV. sz-i nyelvfejlődés eredménye.

21 A Dormánd és Tenk közötti út keleti oldalán ma már düledező XVIII. századi uradalmi kápolna környéke tekinthető a késő-középkori falu központjának. E megállapításhoz elegendő anyagot szolgáltattak a nem ásatásból származó régészeti megfigyelések.

22 Érdekes, hogy az I. katonai felmérés idején (1783) a hadmérnök adatközlői ezt még ugyanígy tudták, s így a megfelelő szelvényen a kápolna mellé ez a felirat került: „hat ehedem ein Dorf gestanden".

23 Ez a falu a Hanyi-ér bal partján, a vízhez szoros közelségben létesült, nem éppen magas kiemelkedésen. Az Árpád-kori előzmények tekintetében is szerencsés helyzetben vagyunk. Ismerjük két XI —XII. századi faluszállás helyét (földbemélyített házak, gödreit, vermeket.) Sőt, egy X. századi temető alapján a honfoglaláskori (téli) szállásra is következtethetünk. Mindhárom lelőhely mintegy 1200 méterre található a későközépkori falutól délre, ill. délnyugatra. A X. századi temető a Hanyi-ér nagy kanyarulatában, ÉNY — DK-i irányú hosszanti szárazulaton, jobb parton létesült

24 Ha a temetőhöz a települést hozzákópzeljük, ugyanazon a dombvonulaton a vízparthoz ÉK —K-felé mintegy 500 méter távolságot kell megtenni. Ha a szállás vízparti volt, a település és a temető között még így sem tételezhetünk fel 200 m-es lakatlan sávnál többet. A X. századi temetőtől DK-felé 900 m távolságban emelkedik a Hányi halom, ahol homokkitermelésnél XI — XII. századi cserepekkel és állatcsontokkal teli gödrök kerültek napvilágra.

25 Innen 500 méterre délkeletnek, a Hanyi-ér partján Fodor László néhány XI—XII. századi ház maradványát figyelte meg.

26 Ha az Árpád-korban Hanyipusztán több apró szállást tételezünk fel, amelyek koncentrációja révén alakult ki a késő-középkori falu, akkor lényegében a településtörténeti kutatás mai álláspontjára helyezkedtünk. A lakosságnak ez a tömörülése azonban nem járhatott együtt az összes korai szálláshely felhagyásával. Hiszen a késő-kö27