Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 11.-12. (1973-1974)

Sugár István: Adatok Eger város múltjából

gyelmes engedelme mellett Ugyan Excellentiádnak Tisztei által Kohári Völgyén el osztogatott pincehelyeken a pincék immár többnyire mind el készülvén... "

26 Meg kell említenünk, hogy a bennünket érdeklő 1774—75. esztendőkről a pincetaxák nyilvántartása meglehetősen hiányosan maradt fenn, ezért azután nem ismerjük valamennyi első pincegazda nevét, illetve hogy az egyébként ismert borospincetulajdonosok mikor kapták fundusukat. Sőt, az 1774— 75-ben pincehelyhez jutott gazdák sem fizették be kötelességszerűen a földesúrnak járó pincetaxájukat, hanem erre csak egy 1777. évi revízió során pótlólag került sor.

27 A Koháry völgyén 1777— 78-ban már hosszan egymás mellett álló borospincék tulajdonosait három hosszabb-rövidebb szakaszon sikerült összeállítanom, — feltüntetve az egyes gazdák után zárójelben a pincehely juttatásának évét is. Eszerint a borospincék egy szakaszán így következtek egymás mellett a gazdák : Nagy Mihály, — Koncsár János (1775) — Kökényessy Antal (1777. december 16) - Csiszár Antal (1777. április 3) - Csősz István (1775) - Szitás Mihály (1775) özv. Delej Martonné (1775) — Hajnal Ignác — László Márton (1777. december 31) — Mojzes Mihály. Egy másik csoportban így állítható össze a pincéket tartó gazdák egymásutánja : a szőlők melletti kocsiút mellett Szabó Ignác (1779. szeptember 17) — Visontay András — Ribóssy András (1777. április 29) — Szász István (1775) — Kerekes Mihály (1777. április 2) — Molnár István. A harmadik összeállítható pinceszomszédsor a következő : Török József (1774?) - Gáli Gergely (1774) - Farkas Mátyás (1774) - Majoros Mátyás - Ally Pál.

28 Érdeklődésre tarthat számot, hogy milyen méretűek voltak a Koháry völgyén kiosztott borospincék fundusai. Erre egy 1778 decemberében készült fertály mesteri felmérés nyújt értékes adatot.

29 Az egyes pincehelyeket általánosságban 3 bécsi öl (5,68 m) szélességben juttatta a földesúr, — ennek megfelelően kellett ugyanis leróni a pincetaxát, — de senki sem használt fel olyan szélességű területet pincéje számára, mert 1,5 — 2 bécsi öl (2,84—3,79 m) volt a pincék fundusa zömének szélessége. Az összeírás csupán egyetlen gazdánál talált 3 bécsi öl szélességű pincehelyet (sógora kanonok!), s a többitől eltérően csak itt jegyezte meg a fertály m ester, hogy „Borháza" volt. De akadt olyan szőlősgazda is, akinek pusztán 9 láb (1,42 m), vagy 1 bécsi öl és 1 — 4 láb (2,05—2,52 m) volt a pincehelye szélessége. A pincetelkek hossza 2 bécsi öltől 14 ölig (3,80—20,54 m) terjedt. De a telkek hossza s szélessége között semminemű összefüggés nem volt, mert például éppen a leghosszabb: 14 bécsi ölnyi (26,54 m) telek szélessége igen keskeny, csupán 1,5 öl (2,85 m) volt. A 2—2 öl szélességű pincehelyek hossza 4,5, 5, 8, 9 és 10 ölnyi (7,58, 9,48, 15,16 17,06 és 18,96 m) volt. A pincék vágása során kitermelt „föveny"-t, „homok"-ot a völgy aljában elterülő rétekre hordották, ahol azután ezzel „a zápor folyásának menetelit meggátolván", a lefolyó víz „a kaszálókra vette úttyát," súlyos kárt okozván ezzel birtokosaiknak. Az így előállott kárt a pincéjükből kikerülő homokot odahordó gazdák, pincehelyük szélessége arányában, valóban igazán méltányosan, igazságosan viselték.

30 A Szépasszony völgyi újabbkori pincesor kialakulásával jelen tanulmányunkban nem kívánunk foglalkozni. 208