Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 11.-12. (1973-1974)

Kilián István: Törökverő magyarok az iskoladrámákban

Néhány városban, így többek között Patakon, Debrecenben még irodalmi lapot is jelentettek meg, s ezeket az ország valamennyi magyar könyvtárának megküldték.

65 Ahol nem volt arra anyagi lehetőségük, hogy a lapot nyomdai úton állítsák elő„ ott kézzel írt „könyvet adtak ki", amelybe legjobb munkáikat másolták bele többnyire maguk a szerzők. Ilyen irodalmi Emlékkönyvet írt a miskolci református, iskola magyar társasága is. Erről alább majd bővebben szólunk. Ezek a magyar társaságok viszik tovább a nemes hagyományt. Az ő írásaikban elevenednek meg a magyar történet nagyszerű napjai, s mert az iskolai oktatás a nemzeti szellem ápolásától intézményesen elzárkózott, egy-egy lelkes tanár, vagy tehetséges diák tett arra kísérletet, hogy tanítványait vagy társait a magyar történelem legkiválóbb személyiségeivel, legnagyszerűbb eseményeivel megismertesse. . . A Berzsenyi, Kölcsey, Vörösmarty felvetette dicső magyar múlt vízióját ők ápolták és terjesztették. írásaikban megjelenik Zrínyi a szigetvári

67 hős, a másik Zrínyi Miklós a Szigeti veszedelem írója,

68 Hunyadi János,

69 Mátyás király.

?(> Ők a nagyszerű hősök, akiket az ifjúság példaképnek tekint, akik a félelmetes török sereggel szemben vállalták a kockázat veszélyét, s készek voltak hazájukért akár életüket is áldozni. Az egri hős, Dobó István csak egyetlen magyar társaság kiadványában ismeretes. A miskolci diákok ismerték fel, hogy a Zrínyiek, a Hunyadiak mellett Dobó és Eger szerepe is példamutató. A miskolci református gimnázium magyar társasága nem 1841-ben, ahogyan többen állították,

71 hanem 1836 jött létre. Alapítója az egykori sárospataki diák, Regéczi Nagy István tanár.

72 Az ő kezdeményezésére olvassák a diákok Széchenyi,. Fay András, Kisfaludy Sándor és Károly, Vörösmarty, Jósika, Bölöni Farkas,. Wesselényi munkáit.

73 Regéczi tanítja meg az ifjúságnak a magyar történelmet, az irodalmat. így vall róla egybevágóan két reformkori miskolci naplóíró, Szűcs Sámuel és Szűcs Miklós is.

74 Miskolcon példakép volt Zrínyi, példakép volt Nyári, aki Szolnok várát védte, s pédakép Dobó. A társaság által összeírt „kiadott" Emlékkönyvben egy fiatal diák, Telegdy Pál Jelenetek Eger Várában az 1554. évi ostroma kezdetekor címmel egy drámajelenetet „jelentetett" meg. A reformkor diákjai alig próbálkoznak meg a drámai műfajjal. A drámaírónak a legtökéletesebb írói erényekkel kell rendelkeznie, a tömörséggel, a tömörítés készségével, a jó jellemző erővel, a dramaturgiai helyzet felismerésének és teremtésének adottságával. A diákokban talán éppen ezek a készségek nem fejlődtek még ki egészen. így tehát ők inkább a hivatásos színészek által előadott, jól, rosszul sikerült színjátékokra hagyatkoztak. 1790-ben Pozsonyban Zrínyi Szigeti veszedelmének dramatizált változatát adták elő.

75 1792-ben Sopronban Lakos János Hunyadi című drámáját,

76 1808-ban pedig ugyanitt egy ismeretlen szerző Zrínyi Miklós és az ő barátai című színművét mutatták be.

77 A magyar társaságokban tehát a drámatermés, s különösképpen az előadott drámák száma meglehetősen szegényes. Ezért örülünk annak, hogy Miskolcon Telegdy Pál tollából egy Dobóról és az egri várvédelemről szóló drámajelenet lát napvilágot. Telegdy Pálról meglehetősen keveset tudunk. A tehetségesnek indult miskolci juratus egy darabig házitanítóskodott, az 1837 — 38-as tanévben tanulmányait Eperjesen folytatja. Itt sajátítja el az angol és a francia nyelvet. A latint és a németet ekkorra már beszélte, értette. 1838/39-ben Késmárkra iratkozik be jogi tanulmányokat folytatni. Országgyűlési gyakorlatot Palóczi László, a jeles borsodi követ mellett végzi. 1840-ben részt vesz a pesti királyi tábla ülésein, 1841-ben Pesten készül ügyvédi vizsgájára. Pesten Szűcs Miklóssal és bátyjával, Szűcs Sámuellel a reformkori diákság mozgalmába bekapcsolódik. Valószínűleg tüdőbajos lehet, s 181