Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 11.-12. (1973-1974)

Kilián István: Törökverő magyarok az iskoladrámákban

Kilián István TÖRÖKVERŐ MAGYAROK AZ ISKOLADRÁMÁKBAN 1699-ben Telekesi István püspök és főispán az egri iskola év végi ünnepélyének megtekintése és a szokásos jutalomosztás után az ünnepségre összegyűlt nagyszámú közönség nyilvánossága előtt kijelölte a következő esztendő reprezentatív színjátékának témáját: mutassák be az egri diákok szín játékszerűen a dicső egri hősök, Dobó István és katonái küzdelmét a hatalmas török sereggel szemben. Telekesi, hogy a Genius loci megteremtésében munkálkodó tanárok és diákok kedvét elegendőképpen növelje, a legjobbaknak jutalmat ígért. Egy esztendővel később a tanulók Dobó személyéhez, Eger hősi védőinek szelleméhez méltó, a XVII— XVIII. századi drámai gyakorlatot tekintve reprezentatív „szabadtéri" drámát mutattak be. 1836-ban egy miskolci diák, Telegdy Pál Jelenetek Eger' Várában Az 1554. évi ostroma kezdetekor címmel az iskola kéziratos szépirodalmi évkönyvében, az úgynevezett Emlékkönyvben egy drámát „jelentetett" meg. Ez a dráma a várostrom legnagyszerűbb történeti pillanatát ragadta meg, amely megkívánta a katonáktól és a tisztektói, magától Dobótól a hősi helytállást, a haza odaadó szeretetét. Telekesi püspök és az alig ismert reformkori miskolci diák célja világos volt. A nemzet dicső múltjának felelevenítésével, a török ellen harcoló nagyszerű, magyar hősök emlékének ébrentartásával koruk ifjúságának, a későbbi közéleti vezetőknek akartak követendő példát állítani. A két Dobó-dráma keletkezése között majdnem másfél évszázad telt el. Tanulmányunkban azt kutatjuk, hogyan és mikor született meg a magyar drámában a török ellenes harcok témája, milyen kapcsolatban van ez a téma a XVII—XVIII. század és a reformkor iskolájának didaktikai, pedagógiai célkitűzéseivel. Hatott-e ez a téma a színjáték nézőközönségére? Tudott-e az iskola ennek a tárgynak hagyományt teremteni? Van-e különbség a XVII —XVIII. századforduló törökverő hőse és Telegdy Dobója között. Alkalmi jelenség-e egy-egy világi hős emlékének felelevenítése a XVII—XVIII. század felekezeti iskolájában vagy egy természetesnek vett gyakorlat? A témát a drámai műfajban kísértük végig, s arról győződtünk meg, hogy Dobó és az egri várvédők hősi küzdelmével, a törökharcokkal foglalkozó témáknak van gazdag drámai múltja. A két végpont 1700 és 1836 között a téma igen gazdag virágzásának lehetünk szemtanúi. S bár a magyar dráma az ismert történeti okok miatt mindig az irodalom perifériájára szorult mindaddig, amíg a műfajnak a hivatásos színjátszás otthont nem adott, a téma gyakorisága, ébrentartása s ezzel a genius loci ápolásának tekintetében megelőz más műfajokat. 171