Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 10. (1972)

Szabó János Győző: Adatok Dobó István élettörténetéhez

62 A. 6. 525—29. GalambAdza helynév feltűnése az Árpád-kori Galambláza helyett a láz szó jelentésének (írtványos település) korai elhalványulására utal. 63 YT. 1901, 41. — Pánki János életében a Johannes dictus Batur mintájára a Dobó személynévből nem keletkezett családnév. A Dobónak családnévi (dictus) alakjával először egy 1399-ben keltezett oklevélben találkozunk: Stephanus filii Jakobi dictus Dobó de Ruzka (Zs. I. 5642. sz.). 1386-ban viszont már előfordult, mint családnév dictus nélküli alakban, amely formula pedig csak a XV. század derekán lett általános: Stephano filio Jakobi Dobó de eadem Ruzka (F. X/3. 56.). Az 1400-as évek elején még több okmányban a hagyományos forma is olvasható: Dobow fia Jakab fia István (Zs. II. 1279. sz.), de egy nemzedékkel később az ilyen genealógiás cimzés a szükséges négy névvel már nem volt tovább tartható gyakorlat és végkép eltűnt. Az átmeneti kor érdekes példája: Stephano filio Jakobi Dobó apelláta de Ruzka (F. X/4. 273: 1403 júl. 20.) 64 Lehoczky Tivadar szerint Túsz Petőnek főispán társa is volt (Lehóczky, 352.). Túsz Petőnek valószínűleg Beregi Dezső munkácsi várnagy lehetett az utódja, s őt Marochuk mester követte, Nagy Lajos egyik litvániai hadvezére, majd Mária királyné főlovászmestere. Csaknem kizárt, hogy az 1335—1348 között beregi comesként említett Túsz Pető egyfolytában viselte volna e tisztséget. Wertner Mór szerint 1335 — 1341 között kormányozta Bereget(TT. 1906,604). fi5 A. 3. 457-58. - A. 3. 550-52. 66 Zichy I. 493., 501., 509., 535., 538. - A. 3. 550-51. 7 A. 3. 458., 550. 68 Mint Werbőczy korában (Werbőczy, II. 14. 15.) !8û Bónis, Középkori jogunk, 198. 69 A. 6. 211. 70 A. 6. 455. — A. 7. 409 — 424. A vitás terület évi tízszeres jövedelmét 6 márkára becsülték és ezért leszteméri Petőnek és Donch-nak harmadmagával kellett az esküt letennie. Leoldott övvel, mezítláb, fejük fölé föld-göröngyöt tartva együttesen esküdtek. — Akinek ilyen eskütevést odaítéltek, az nyertes félnek tarthatta magát. E kérdésről: Hajnik, 316., 322., 334 — 35. 71 A. 4. 350. — Dominicus... ex simplicitate sua et nimia inopia opressus, omnes porciones suas possessionarias. .. amisisset". — Szabályszerűen előbb fel kellett volna ajánlani az osztályos atyafiaknak megvételre. V. ö. : Werbőczy, I. 60. 1. 72 F. IX/5. 145. 7:1 Werbőczy, I. 60. 7. 10. — Bónis, Középkori jogunk, 198. 74 Miklósról és Balázsról az utolsó okleveles adat 1343-ból maradt ránk 75 Zs. I. 394. sz. 76 1354-ben még élt (A. 6. 211.) 77 Sztáray 1. 330—332., 366 — 67. — Hóman Bálint az ország (59 megye) nemességének a vagyoni helyzetét vizsgálva a ruszkai Dobókat és a Palóciakat a 19 — 39 faluval rendelkező nagybirtokosokhoz sorolta, együtt a Gálszécsiekkel, Perényiekkel. Számításai szerint az ország 120 legvagyonosabb családjához tartoztak. A köznemesség rétegét a 4— 10 falus nagybirtokosok, a megyei középbirtokosok és egytelkes nemesek alkották. (Hóman, II. 270 — 72.) те TT 2 (1901) 41. 79 Sztáray I. 256., 322., 330. 80 Farkasfalvi, 36. — A Drugethek Franciaországból (Picardia) a nápolyi királyság területére való átköltözését vallotta Hanipel József (Sz. 15 (1881) 133-145, 207-213.) nyomán Hóman Bálint is (Hóman, II. 56.). Olasz eredetük mellett tört lándzsát Wertner Mór (Turul 9 (1891) 154.). E kérdésnek csupán genealógiai szempontból lehet jelentősége. Fülöp és János is a király gyermekkori játszótársai. János nádor politikai okokból marad tovább Itáliában, ahol felnőtt és élete javát töltötte. Hogy mennyire olasznak érezte magát, az is mutatja, hogy idősebbik fiának olasz feleséget szerzett, már hazánkból: Follia Máriát. (Hampel i. m. 210.) 81 Ungvárt hatalmas uradalmával, mint láttuk, Aba Amadé szerezte meg (W. 12. 496—98.). Nyevicke várát ő építette. A Kopasz nádor-féle lázadás után hűtlenségbe esett Amadé fiáktól mindkét várat I. Károly a Drugethek részvétele nélkül foglaltatta el a csapataival. Nyevickét sárosi várnagya az Ákos nembeli Mykch foglalta el, ahol súlyosan megsebesült. (A. 2. 39.). Ungvárnál az egyik királyhű Aba-származék, Budaméri János vitézkedett (F. VII1/3., 75.). Ez eseményekről részletesen írt Karácsonyi János (Karácsonyi, 32., 36 — 37.) Ungvárhoz 21 falu tartozott, amelyek Nyevickével együtt egyetlen hatalmas birtoktestet alkottak (Csánki I. 386., 403.) A Drugethek egyfolytában 1644-ig tartották Ungvárt a birtokukban, uralmuk 1685-ben szűnt meg véglegesen. (Mészáros K., Ungvár története, Pest 1861, 9—13.). A Drugetheknek fontos birtoka volt még Nagykaposon, ahol a XIV. század folyamán a megyegyűléseket tartották (Farkasfalvi, 103.) 82 Nádori tisztségük mellett Ung, Zemplén, Sáros, Abaúj, Gömör, Borsod, Heves főispánjai is 1328 — 42 között, sőt 1322—1333 között Fejér, Tolna, Somogy megyéket is kormányozták. (Hóman, II. 80. utáni táblázat és 83 — 84.) 44