Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 10. (1972)
Korompai János: Gárdonyi titkosírásos feljegyzéseinek tartalma
A jelentkezőket elláttuk a munka megkezdéséhez szükséges adatokkal, szakirodalmi tájékoztatással és a vizsgálandó feljegyzések fényképeivel. A kutatók különféle módszerekkel láttak munkához. Voltak akik Egerben töltötték szabadságukat, hogy a helyszínen tanulmányozhassák az eredeti iratokat. Mások a történelmi írásmódok és a keleti nyelvek vizsgálatához láttak. A múzeum levelezett a vállalkozókkal és mint kutatóközpont gyűjtötte az elgondolásokat, részeredményeket és tapasztalatokat. Az egyéni kezdeményezések tiszteletbentartása mellett igyekeztünk egybehangolni a különböző erőfeszítéseket és minden kutató részére biztosítani a szükséges általános tájékoztatást. A megfejtésre vállalkozók között volt a később célba érő két kutató, Gyürk Ottó budapesti alezredes és Gilicze Gábor pécsi egyetemi hallgató is. Gyürk egy televíziós vetélkedőből. Gilicze a Füles című rejtvényújságban megjelent cikkből értesült a különleges írásmód létezéséről. Mindketten sok levelet váltottak az egri múzeummal és többször felkereslek bennünket. Gyürk Ottó lyukkártyarendszer és statisztikai feldolgozás segítségével végzett két éven át aprólékos munkát. A legegyszerűbb, eleve „számjelgyanús" részek kigyűjtése és rendszerezése után megfejtette a Gárdonyi által használt számjegyeket. Munkájáról két sokszorosított füzetet készített. Az. 1969. július 6-án kelt első füzet közbevetett munkabeszámoló, „tanulmány Gárdonyi titkosírásának elemzéséről." Ebben még nincs konkrét jelazonosítás, hanem részletesen ismerteti a kutatás módját, elsősorban a lyukkártyarendszer alkalmazását. Az 1969. augusztus 20-án keltezett és a múzeumhoz szeptember első napjaiban eljuttatott második füzet címe: „A számok megfejtése". Ez már tartalmazza a számsor azonosítását és a bizonyítás részleteit. A megfejtő munkáját a „III Déclinât" folyóírásos címfelírási viselő táblázat alapján végezte. Ez pénzügyi nyilvántartás egyes művek után kapott szerzői díjakról és az összegyűlt összegek elsősorban hadikölcsönkötvények vásárlására történi felhasználásáról. A megfejtő munkájának ismertetésekor elmondta, hogy a keltezésnek bizonyult számjegyek közelében található jelcsoportok vizsgálata alapján rátért a betűk kutatására. Szeptember 6-án készített feljegyzésében bemutatott néhány jelegyüttest, amelyek szerinte a hónapokat jelentik. Feltevése később helyesnek bizonyult, de ebben az időpontban a ligatúrákban rejlő betűket még nem ismerte fel. Gyürk mindenesetre elindult a betűrendszer feltárása felé. Gilicze Gábor 1969. szeptember 8-án táviratban közölte az egri múzeummal, hogy megfejtette Gárdonyi Géza titkosírásának betűrendszerét, képes a neki átadott szövegeket folyamatosan elolvasni és eredményeinek ellenőrzéséhez újabb anyagot kér. Gilicze Gábor sikerét, ugyanúgy, mint Gyürk Ottó esetében két évi kutatómunka előzte meg. Eltérő módszerekkel dolgoztak, egymástól nagy távolságra, a másikat személyesen nem ismerve szinte napra egyző időpontban értek el döntő eredményt. Érdekes véletlen, hogy Gilicze a betűjelek megfejtésére öszpontosította figyelmét, a számjegyek tisztázását másodrendű feladatként későbbi időre halasztotta. Az írásmód nyelvének, irányának és betűírás jellegének sokoldalú valószínűsítése után 70—80 alapjelet különböztetett meg, majd egy-egy hangérték jeleinek kizárásos alapon való meghatározására törekedett. Ezután az elemeket újból felülvizsgálta, majd az egymásután közvetlenül következő jelek elemzése, sok feltételezés mérlegelése után, elvezette Giliczét a „t" betű helyes azonosításához, felismeréséhez. Ezután sok további variáció árán eljutott a második betű megismeréséhez és ezzel megragadta a teljes megfejtés fonalát. A két megfejtőt előbb írásban tájékoztattuk egymás eredményeiről, majd az egri múzeumban személyesen beszéltük meg a megfejtés közzétételét/ 1 Az ünnepélyes bejelentés után a múzeum a sikeres megfejtőkkel szerződést kötött a teljes titkosírásos hagyaték átírására. Egy éven belül megkaptuk a folyóírásra áttett szövegeket. Az anyag 80 százalékát Gilicze Gábor, 20 százalékát Gyürk Ottó írta át. Ez után bekövetkezett az átírás egybevetése a múzeum gyűjteményében levő eredeti feljegyzésekkel. Az ellenőrzéssel egy időben elvé322
