Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 10. (1972)
Bakó Ferenc: A föld és tégla falazat az északmagyarországi népi építkezésben
eset a Pesty Frigyes helységnévtárának 1864-ben írott kiskörei adata, mely szerint a határban van egy puszta „Hatház, mely földterületen 1856-ik évben először csak hat béreslak — földbe ásva — építtetett.. ," 67 Bár korábban ezt az adatot úgy magyaráztuk, hogy ezek a „béreslakok" a csányiakhoz hasonló kunyhók lehettek 68 , a téma részleteinek jobb ismeretében ma úgy véljük, hogy ebben az időben — 1856-ban — már nem kunyhót, hanem gödörházat, putrit építtetett béreseinek az uradalom, a másik esetnek emléke lenne a hagyományban. A fentebbi kiskörei adat is ezt a feltevést erősíti meg, mert az 1910 körül lebontott két „putri" valószínűleg az 1856-ban építettek közül maradt meg. Ugyanezt kell mondanunk arról az 1740-ből származó karácsondi és az 1736-ból való abasári adatról, melyek szintén „földházakat" említenek, előbbit azzal kapcsolatban, hogy a földesúr „kész földházak"-ba költöztette telepes jobbágyait. 69 — A Poroszlón 1771-ben, a Hevesen 1762-ben és Egerben 1753-ban megemlített „földházak" — nézetünk szerint mind gödörházak, putriházak voltak. 70 — Kéziratos történeti forrásaink között még a legnagyobb bizonyossággal az 1728-as összeírás kezelhető (ld. fentebb), amelynek lakáskategóriái között a középső gödörháznak minősül. Ezek szerint az öt dél-hevesi településen összeírt 305 lakásból 164, vagyis 53,7% gödörház volt. 71 Ennek a háztípusnak évszázadokkal ezelőtti földrajzi elterjedését jelzik egyes községek belterületén a Putri és Putripart földrajzi nevek, amit a helybeliek úgy magyaráznak, hogy azon a részen hajdan „putrik" álltak. 72 Az általános etnológiai irodalom és a régészeti szakirodalom is többnyire a veremlakással foglalkozik, illetve utalásaikban nem választható el a földbe mélyített lakás két, eddig tárgyalt formája. Az minden esetre kétségtelen, hogy a teljesen földfallal készült veremlakások és a föld felszínére, fallal épített házak közötti átmenet már a bronzkorban megjelenik. Ennek a Lengyelen kiásott — mondhatjuk — putrinak falai már jórészben kiálltak a földből, alaprajzilag pedig köralakú és ovális formában jelentkezett. 73 //. A MEGMUNKÁLT FÖLD FAL A két természetes földfalú lakásformából a második — a gödörház — fal anyagában már jelen volt a földnek valamilyen módon való megmunkálása, az alacsonyabb természetes földfalon már fejlettebb építőanyagokból konstruált falazat emelkedik. Gyűjtőterületünkön a föld megmunkálása útján háromféle építőanyagot állítottak elő, illetve a földet háromféle technikával dolgozták meg és ennélfogva három fajta földfal szerkezetről beszélhetünk. Minthogy az anyagokat gyakran nem magukban, hanem egyéb anyagokkal keverve, azokkal együttesen alkalmazzák, ezek a földfalépítő technikák is sokszor más anyagokat—elsősorban növényi anyagokat — vesznek igénybe abból a célból, hogy a fal minőségét, tartósságát javítsák. A föld és a növényi anyagok együttes alkalmazása a tapasztott, vagy sárgombócokkal vastagított sövényfal esetében annyira megy, hogy a fal a növény-váz — karó, vessző, esetleg gerendaváz — nélkül meg sem állna, ez válik a fal leglényegesebb szerkezeti elemévé. A föld alkalmazását falak építéséhez több tényező befolyásolja és ezek a tényezők a földtani, növény-földrajzi és vízrajzi adottságokban keresendők. A kő és fa hiánya, beszerzésének nehézsége a földet első helyre rangsorolja az építőanyagok között. A száraz éghajlatú, feltöltött, fiatal síkságokon ezért a föld és a sárépítkezés dominál. 74 A geológiai viszonyok következtében egyes tájakon a föld minősége bizonyos technikákra alkalmatlan. Átányon a szőlőskertek homok talajából nem lehet vályogot vetni, ezért az egyik értelmiségi szőlősgazda számára a présházat vert fallal kellett megépíteni. 75 A hajdúsági homokon ugyanezért a rakott sárfal tovább megmaradt az átlagnál és a vályogfal nem tudta háttérbe szorítani. 76 A példát jászságival is lehet folytatni, ahol helyenként „még a falazáshoz szükséges homok is hiányzik, így pl. Árokszálláson azért ütközik nehézségbe a rakott sárfalról a téglafalazásra való áttérés, mert nincsen homokjuk, úgyhogy Ágotáról hordják az 17* 259
