Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 10. (1972)

Bakó Ferenc: A föld és tégla falazat az északmagyarországi népi építkezésben

az őrizte, hogy mennyezete helyett a tetőszerkezet szarufáit összekötő kakasülőkhöz faszegekkel gallyat, nádat erősítettek és azt letapasztották. Ez a parabola keresztmetszetű, gyenge álmennyezet csak arra volt alkalmas, hogy rajta kevés kukoricát tartsanak. A cselédházat négy család lakta és mindkét végéhez félhajas éleskamrácskakat ragasztottak minden család számára (Id. a 21 — 22. sz. ábrát). A fentiekhez hasonló uradalmi cselédházakat — többnyre négy család számára építve— a megyében még több helyről, így Tarnaszentmiklósról, Tarnaörsről, vagy Visznekről is ismerünk. Viszneken a Kenyérváron levő putrit „kutricá"-nak nevezték.

58 A gödörház, amint eddig láttuk,, 1920 körül általában eltűnt a Heves megyei paraszti lakóház típusok rendjéből. A későbbi időkre csak egy-egy példány maradt fenn egészen véletlenül, vagy néhány cigányputri, de korunkra már ezek is átadták helyüket a korszerű lakásformáknak. A típus azonban funkcióját változtatva tovább él, legalább is azokon a helyeken, ahol kimúlása nem túl régen zajlott le, ahol készítésének technológiája még ismeretes. Pélyen gyűjtésünk idején (1955-ben) alkalmunk volt még lefényképezni egy fölclól-nak nevezett tyúkólat, ami süllyesztett padlószintjével, padlástalan belső terével egészen olyan volt, mint amilyen ,,putri"-t adatközlőink emlékezetükből és a hagyományból felidéztek. Analóg ezzel a Dormándon fényképezett burgonyásverem, de ez teljesen földbe vájt belső terével, alul-felül tapasztott nádfedésével a még régebbi veremlakás emlékét őrzi (23 — 24. ábra). Annak ellenére, hogy a múlt század végén a gödörház jóval gyakoribb lehetett a veremlakásnál, néprajzi leírásaink nem elég számosak és nem eléggé részletezők. Az elszórt és utalásszerű adatok alapján inkább csak a földrajzi elterjedés nagysága rekonstruálható. Mezöcsátón (Borsod m.) még 1971-ben is több ágasfás-szelemenes ház állt, ezek belső szintje 50 cm mélységű volt, de már mennyezettel.

59 Jászárokszálláson Fodor Ferenc írt le egy kétsejtü, tapasztott sövényfalu „putrit", padlója két lépcsőfokkal volt süllyesztve.

60 A Nagykunságon belül Györffy István Karcagon figyelt meg „egy tipikusan szép példányt". Mélyebb az udvar szintjénél, bejárata gádoron keresztül nyílik, szobája, kamrája mennyezet nélkül, a tető belülről tapasztva és meszelve. Középen a konyha és a pitvar, az utóbbi lepadlásolva. A „putri" ablakai a földdel csaknem egy szinten vannak.

61 Bihar megyéből Fekete B. közléséből ismerjük a „putrit", ami két sejtű, 44 cm-re süllyesztett, külön figyelmet érdemel a konyhában hatalmas kürtője.

62 Banner János Békés községből tudósít még a típus meglétéről, Madarassy László pedig a Kiskunságból, Peszéradacsról azt az információt közli, hogy a szélmolnárok háza több helyen igen alacsony „putriház".

63 — A legtávolabb a Szeged melletti Tápén tudósítanak bennünket gödörház használatáról. Itt „földház"-nak, „verömház"-nak nevezték és a századforduló után laktak bennük utoljára. A kétsejtű, földbe ásott, félig felmenő falu, mennyezet nélküli házat már akkor is csak a határban ismerték, a faluban nem volt használatos. A szegedi határban a gödörház („fődgunyhó") alacsony falait gyephantokból rakták fel.

64 A típus azonban nemcsak az Alföldhöz kapcsolódik, a múlt század végén Ipolyságon a Baráti nemzetség háza földből vert, „putriszerű, alacsony ház volt." Fala alig másfél méter magasságú, a szoba azonban lepadlásolt.

65 Az eddig felsorolt adatokból a gödörház mennyezetének több formáját ismerhettük meg. Az első a teljesen mennyezet nélküli erdőtelki, Heves környéki „putri", a második a pusztaszikszói, álmennyezetes forma, a harmadik részben — a pitvarban — lepadlásolt ház és a negyedik a mezőcsáti, ipolysági, mennyezettel ellátott „putriház". Amint fentebb láttuk, a veremlakás évszázadokig, sőt még messzebb kimutatható a magyarság és a Kárpát-medence népeinek történetében. Nem mondhatjuk el ugyanezt a gödörházakról, vagy putriházakról. A Hevesre vonatkozó okleveles források ezt a szót egyáltalán nem ismerik, az a név, ami mögött a „putrit" sejthetjük, a földház.

66 Amikor forrásaink egy-egy szóval erre utalnak, nem feltétlenül putrit érthetnek ez alatt, lehetséges, hogy bizonyos esetekben és időszakokban a földház a veremlakást jelentette. Ilyen, vitatható 258