Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 10. (1972)
Sugár István: Dobó István sírja és síremlékének története
hű ismétlődése. A teljes címert pedig ovális keretben, fején koronát viselő, négylábú, osztott szárnyú sárkány övezi, olymódon, hogy farka végével egyszeresen áttekeredik a nyakán. A címer rajzolatában ábrázolt sárkány a Zsigmond király által alapított sárkányrend tagságára utal. A sárkányrendhez való tartozást ui. a címereken oly formában szokták jelölni, hogy az állat a címerpajzsot körben, vagy oválisban körülfogja. 33 Fejérpataky László heraldikus is azt vallja, hogy „az ilyen jelzés valamely régi család címerében mindig arra mutat, hogy annak valamelyik tagja a sárkányrend vitéze volt." 5i A Dobó-címerrel kapcsolatban Csorna József heraldikusunk is úgy vélekedik, hogy mivel a „sárkánykígyó" nincs seminő szoros kapcsolatban a címerpajzs, vagy sisakrész ábrájával, „inkább enged a rend valódi jelvényére (megjegyzésem: azaz tagságára) következtetni Г ьь A síremléken látható családi címer alapján tehát joggal arra következtethetünk, hogy a ruszkai Dobó-familia valamelyik korábbi jeles őse a sárkányrend tagja volt. Egyébként említésre méltó, hogy Nagy Iván 1858-ban és J. Siebmacher 1885 —87-ben helytelen címert tulajdonít a ruszkai Dobóknak. 56 Szerintük a címerpajzs rajzolata balról rézsútosan lefutó pólyát ábrázol. A pajzs fölött pedig, a sisak koronájáról két szétterjesztett sasszárny emelkedik ki. A síremléken látható címer rajz, a sárkánnyal övezett keret kivételével viszont, teljesen azonos, — éppen Nagy Iván szerint a Pálóczy-család címerével, — ez is bizonyítván azt a kétségtelen tényt, hogy a két familia közös törzsből eredt. 57 Ez a címer pedig a Pálóczyak famíliájában már 1435-ben is ilyen formában volt ismeretes. 58 A síremlék negyedik, kisebb oldala, rendkívül egyszerű. Reliefszerűen kiemelkedő téglalap alakú keretben az alábbi bevésett szöveg olvasható : „FRANCISCVS DOBÓ FILIVS HAERES HOC MONUMENTVM OP TI M О M ERIT О PUB LICO L VCTV STATUIT" A szarkofág méreteit centiméternyi pontossággal jelenleg nem tudjuk, mert szétbontott darabjai részben Egerben, részben Dobóruszkán vannak, s még hozzá az egri fedőlap igen erősen rongált, a ruszkai templomban, két oltárasztalként beépített oldallapjai pedig a falba vannak süllyesztve, vagy éppen le vannak vágva. Mindennek ellenére, a több irányból gyűjtött adatok birtokában, a tumba eredeti méretei, nem jelentékeny mértékű eltéréssel, megállapíthatók. A síremlék oldalainak teljes magassága — a szarkofág fedőlapja nélkül ! — Csorna mérése szerint 112, Kovács Béla szerint 118 cm. Eredeti szélességét, azaz keskenyebb oldalát Csorna 140, Kovács pedig 139 cm-nek találta. A síremlék oldalainak hosszát Csorna és Kovács is 195 cm-nek mérte 5U , — de mintegy 15 cm-nyi darab vagy le van vágva, vagy pedig a falba van méllyítve. így azután mintegy 210 cm-nek mondhatjuk a tumba hosszát. Végső soron tehát Dobó István síremlékének méretei: 210x140 cm kerület mellett, 112—118 cm magasság. A síremlék Egerben levő fedőlapja mai csonkult, de restaurált állapotában 210 cm hosszú és 106 cm széles — tehát széltében mintegy 34—35 cm-nyivel keskenyebb eredeti állapotánál. A síremlék részeinek mai állapota igen változó képet mutat. Amíg a két keskenyebb oldala és a „Hoc tumulo..." feliratú oldal igen jó megtartású, addig a „Dacia nunc..." feliratot viselő oldallap annyira rongált, illetve megkopott, hogy a bevésett feliratai szövegét Liptay János már 1829-ben is „alig olvasható" állapotban találta. De hasonló megfigyelést tett 1887-ben Csorna József és 1968-ban Kovács Béla is. 60 A síremlék Egerben őrzött fedőlapján az igen súlyos rongálások nyomán támadt hiányokat 61 , ismeretlen időpontban restaurálással pótolták 610 , s ezek figyelembevételével, az alábbiakban vesszük számba az eredeti vörös márvány állagának hiányait. Le van törve 233
