Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 10. (1972)

Kovács Béla: Nagytálya középkori templomának feltárása

Kovács Béla NAGYTÁLYA KÖZÉPKORI TEMPLOMÁNAK FELTÁRÁSA A község középkori története A község nevének első említését IV. Béla királynak az egri püspökség birtokait megerősítő, 1261-ben kelt oklevelében találjuk

1

, amelyet V. István 1271. évi átírásából ismerünk. A Thala nogh falunév mellett a birtokok között említik Thala mogor-t is, amelynek olvasata esetleg Thala minor is lehet.

2 Egy 1275. évi oklevélben villa Talya Latina nevével találkozunk,

3 majd az ezt megerősítő oklevél 1317-ben együtt említi Talya és Nog-Talya faluneveket.

4 1338-ban egy malom helyét Tyhemer és Mogar Talya falvak között határozzák meg

5

, míg 1382-ben Kistálya névalak fordul elő.

6 Látjuk tehát, hogy az Egri Völgyben

7 több falut neveztek Tálya névvel, amelyeket megkülönböztető jelzőkkel láttak el : így Nagytálya mellett Kistálya, Magyartálya és Latintálya nevét is említik az oklevelek. A legutóbbi időkig három Tálya nevű községet ismerünk itt: Kistálya, Andornaktálya és Nagytálya. A középkori elnevezéseket a maiakkal csak úgy tudjuk azonosítani, ha az okleveles előfordulásokból kizárásos alapon kíséreljük meg a falvak középkori megkülönböztető jelzőit a mai községelnevezésekkel összevetni. 1298-ban az egri káptalan előtt egy makiári malmot Borgos fia Pál és Lamboth „Frank dicti Desta de Nagy Talya" fia, valamint János fia Márton Maklárról „magistro Gekmyno proxime dicto de Latina Villa" adják el.

8 1291-ben egy másik malmot „super fluvio Agrie inter villám Talya et inter villám Maklár" az egri káptalan „Joanni Latino dicto Russia de Talya" ad el.

9 Nagytálya ezek szerint nem lehet azonos Latintályával, mert a személynevekből és a falvak topográfiai helyzetéből kitűnik, hogy csak más településről lehet szó. Magyartálya topográfiai elhelyezkedésére a már említett, 1338. évi oklevél nyújt támpontot, mert a szóban forgó malom „intra metas ville nostre Tyhemer vocate et ville Mogar Talya existentis". A jelenlegi állapotot figyelembe véve úgy tűnik, hogy Magyartálya a mai Kistályával azonos. Az említett, 1382. évi oklevélben a „rector ecclesie Sancti Egidii de Kistálya" szerepel. A Szent Egyed patrociniumot viszont jellegzetesen a latinus telepek sajátosságának tartjuk.

10 Magyartálya azonosítását végső soron egy 1694-ben kelt összeírás oldja meg, amely szerint „.. .Thallya Magyar, nunc Álmagyar, desertum, utuntur Territorio Agrienses..."

n Álmagyar község egyik határjárását 1695-ből ismerjük.

12 A Tihamér és Álmagyar közötti határ egy részét így írják le: ,,.. .Azon emiétett mély víz mosást el haladván a kő poros utigh, azon által menvén a Pást szélin lévő árokigh, onnét egy kevéssé dél felé fordulván mindenütt az árok szélin megyén el az határ a Tihaméri földön levő malmon föllül a Pást szélin való árokban az Eger vizeigh." Figyelemreméltó, hogy ebben a határjárásban is egy malom az egyik határpont Tihamér és Álmagyar között, mint ahogyan az említett 1338-as oklevélben is egy malmot említenek Tihamér és Magyartálya között. A fentiek alapján tehát az Egri Völgyben levő Tálya nevű községek középkori megkülönböztető jelzői a következő településeket jelölik: Thala mogor: Álmagyar; Thala nogh: Nagytálya; villa Talya Latina, Latina villa: Kistálya. (A jelenlegi Andornaktálya elnevezés 119