Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 10. (1972)
Kovács Béla: Nagytálya középkori templomának feltárása
vizsgálódásunk szempontjából közömbös, mert csak 1939 óta használják az összevont Kistálya és Andornak községek elnevezésére. 13 ) Nagytálya a középkortól kezdve egészen a legújabb korig az egri püspökség, illetve érsekség birtokai közé tartozott. Gazdaságtörténetét részletesen feldolgozták 14 , amelyből kitűnik, hogy már a XIV. században az Egri Völgy egyik legnagyobb települése volt, mert a pápai tizedlajstromok tanúsága szerint a legtöbbet fizeti a környező községek közül. 15 A XV. századi urbáriumok szerint a falu lakói a feudális szolgáltatások mindhárom fajtáját adják: közösen fizetik a census-t, 15 féle munera-t juttatnak, servitium fejében pedig 2 őrt kötelesek az egri várba küldeni és szénakaszáláskor 28 kaszást állítanak. A bortermelés a XV-XVI. században egyre inkább túlsúlyra jut, és a falu jobbágygazdaságainak mintegy 85%-a bortermelő, 7%-a szántóművelő és 9%-a vegyes művelésű volt. Ebből következik a falu gazdasági fellendülése, a mezővárosi jelleg kialakulása. 1526-ban Várdai Pál egri püspök a falu lakóinak hetivásár tartását engedélyezi 115 , amelyet 1538-ban Frangepán Ferenc választott egri püspök is jóváhagyott. 17 Eger 1552. évi ostroma alkalmával a török sereg az Egri Völgy falvait is felprédálta. Verancsics Antal egri püspök 1559-ben kelt leveléből tudjuk, hogy Ali aga a tályai lakosoktól 1000 forintot csikart ki, majd Dely Heder spahi dúlta fel a falut. 18 Ezért 1560-ban a püspök a falu lakóinak elengedte a borkilencedet és csak a tized fizetésére kötelezte őket, mert ,,.. .partim per Turcas, partim per alia servitione onera aggravati sunt."™ Bár a kétfelé való adózás súlyos terheket rótt a község lakóira és a XVI. század második felében bizonyos zselléresedési folyamat is megindult, de érdekes módon a bortermelés nem csökkent észrevehetően a század végére. 20 Eger 1596. évi ostroma, illetve az ezt követő 91 esztendős török uralom alatt a község teljesen elnéptelenedett és közel 180 évig puszta volt. A XVIII. század második felében fácánoskertet telepítettek a falu helyére. Az új község lakóit Würtembergből, Brandenburgból, Bádenből, Sziléziából telepíti be a püspök földesúr. Néhány család Kompoltról és Aldebrőről is érkezett. 21 Tekintettel arra,hogy a középkori falu helyét a püspöki fácánoskert foglalta el, az új községet ettől délebbre, a jelenlegi helyére telepítették. Történeti vizsgálódásunk során az 1332—37 közötti pápai tizedjegyzékek említik először a falu templomát és János nevű papját. 22 1488-ban János egri kanonok „plebanus S. Nicolai in Nagy Tálya" azzal a kéréssel fordult VIII. Ince pápához, hogy Rómába mehessen magánjogot tanulni. 23 Az engedélyt megkapta, mert ugyancsak ő, mint „capellanus ectiesiae S. Nicolai in Nagthalya in valle AgriensV 1489. július 12-én arra kérte a pápát, hogy a világi jogra vonatkozó tanulmányait bevégezvén egyházjogi tanulmányokat folytathasson. 14 Több, a templomra, vagy papjára vonatkozó középkori írásos adatot nem ismerünk. A török alatt elnéptelenedett község temploma is elpusztult, amint ezt egy 1755 — 70 között készült térkép is bizonyítja. 25 Ezen a mai Berki-malom helyén is egy malmot jeleznek mellette templom romjait. A fácánoskertet ábrázoló részletrajzon a „rudera Ecclesiae" felirat bizonyítja, hogy az általunk feltárt templomrom a középkori Nagytálya falu temploma volt. A térképen a fácánoskertként ábrázolt területen feküdt valaha a középkori falu; ezt terepbejárásainak megfigyelései is bizonyították. * * * Az ásatás előzményei 1967 augusztusában a Miskolci Vízügyi Igazgatóság az Eger patak medrét szabályozni kívánta és Nagytálya határában, a Berki-malom mellett új meder elkészítését kezdte meg. A kotrógép mintegy 50 m hosszú, 8 m széles, 4 — 5 m mély árkot ásott. Augusztus 17-én a nyitóárok mélyítésekor vastag alapfalakat találtak, majd amikor nagyobb mennyiségű emberi csont és néhány kváderkövön figurális festés került napvilágra, a következő napon ezt a tényt jelentették az egri Dobó István Vármúzeumnak. 120
