Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 8.-9. (1972)

Kovács Béla: Kortársi feljegyzések az 1831. évi Heves megyei kolerajárványról

keservesen sirva, s várja által bocsájtását, de a mely csoport nép az éhségtül is el keseredve tegnap előtt is erőszakosan ki tört, az őröket széjjel verte, ugy szökdösött minden felé honnyába.

10 - Több ily szomorúakat még várunk, mert az el-zárás által minden anynyira meg-csügged, hogy nagyobb légyen a szükség a Choleránál is. A mester ember hasztalan dolgozik, nints ki meg vegye munkáját, a szegény ember a mit keresett, haza nem viheti, maga is hasztalan tölti dologtalanul idejét éhen szomjan, gyermekei és cselédjei oda haza kinosan küszködnek a halállal az éhség miatt, mind ezeknek el-gondolása vaj mi nagy zavart okozhat mindnyájunkba! Ennek következetésébe ha két jó Barát most egy mástul el-vált, könnyűbe lábadt szemekkel bocsánatot kér, s azon esetre ha nem látnák többé egymást ajánlyák magokat viszonos imádságokba. - A szomszéd Plébánus a szomszédját nem tsak meg nem látogathattya, de hirét sem hallya, még a Patai Ország ut is, mely Gyöngyösre viszen, oly puszta, mintha minden ember ki halt volna, a ki járhatná, sem szekeres, sem gyalog embert naprul napra nem lehet rajta látni. Mind ezekhez hozzá járul, hogy a szegény ember le sem arathat, a szöllejének feléje sem mehet, mindene veszendőben van életével együtt. Mind e mellett Hála légyen a Mindenható Istennek, Patán még e szempillantásig magát semmi nyavalya nem mutogatta, hanem három ház, mint gyanús, ugy mint a mellyekbe Gyöngyösrül ki szökött személyek vannak, azon három ház el vagyon zárva és vas-villás emberekkel strázsáltatik. Mit ád a jövendő, azt Isten Eő Szent Felsége tudja, légyen áldott Szent Neve, mi készek vagyunk Isteni tetszésének hódolni. - Iram 26-dik Júliusban 1831. Grieger Ferentz Patai Plébánus Augustus 22-dikén 1831. A világ mai napig tsak zavarban van, mennél inkább óhajtunk valami jót hallani, annál kedvetlenebbek, sőt rémitőbbek a hirek. A nyavalya ha egy helyen szűnik is, más helyen annál dühösebben üti ki magát és pusztit. Gyöngyösrül már a mai napig többet el söpört 800-nál, Tarjány mind halomba feküszik, Jász-Berény, Árok-Szállás, a Jászságnak nagy része nem győzi halottait temetni.

17 - Mink itten egy néhány helységbe még mai napig mentek vagyunk a veszedelemtül, ugy mint Pata, Szurdok-Püspöki, Szjakab, Szütsi, Fantsal, Aptz, Etséd, Horth, Csány. Ezeken kívül mindenütt nagy a halandóság, e miatt a kereskedés meg van szűnve, a vásárok nem tartatnak, de ami a fátumhoz járul, a Paraszt igen goromba, most tsak ugy beszél Papjával, Urával, Tisztjével tsak mintha az utzán tanáltá volna, meg van verve a föld népe a Cholerán kivül lelki vaksággal, semmi jó tanátsot be nem vesz, semmi orvosságnak nem hisz, sőt abba a hiedelembe van, hogy az Urak és Papok őket méreggel akarják el ölni. - Őszve esküvések fedeztetnek fel, igy Tar, Hasznos és Szöllős Helységei is egyet-értőleg voltak. A szöllősiek a Doktort meg kötözték a Comisariussal együtt, a Földes Uraságot és Tisztet ki ugrajtották a faluból. - A Pásztiak hasonlóképpen fel zúdultak az orvos ellen és az Uraságokra azt kiabálták, hogy meg kell nyúzni. így több helyeken a parasztság kész a zenebonára, az öldöklésre, tsak egy szó kell néki, kész a veszedelem. Főképpen pedig Zemplén vármegyében már több gyilkolások történtek, a mint hiteles levelekbül tudjuk.

18 Egy szóval rósz világot élünk. Mink mëg a mai napig szoros őrizet alatt tartyuk Patát és sem ide senkinek, sem innen máshová, főkép Gyöngyösre vagy Tarjánba senkinek jönni vagy menni nem szabad. Ha valaki vagy be, vagy ki szökik, azon ház, melybe lakik, be zárattatik 10 napi contumáciára. Egyéb eránt én minden órán tartok a Choleratul, mert már Pata halomba fekszik a hideg lelésbe és hasmenésbe, mellyek az orvosok észre vételei szerint elől-járó postái a Cholerának, de tulajdonítsa Népem jövendő szerentsétlenségét szó fogadatlanságának. A Dinnye, nyersubörka, kukoricza, szilva, sőt minden gyümölcs most tiltva van, mint a meg vesztegetet levegő következésébe ártalmas, de hasztalan minden kérelmem, minden tanátsom, ki nevetik a tanátslást, egyre eszik mindent, maga keresi magának az ember a veszedelmet, a jó Isten tudja, mi lesz belőlünk, békével, tsendes türelemmel várjuk a jövendőket. Iram mint fellyebb. Grieger Ferentz m. p. 95