Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 8.-9. (1972)

Szabó János Győző: Gótikus pártaövek a kisnánai vár temetőjéből

vagy más készség függesztésére szolgált. Négy sarkában és középen (a kivágás felett) szegecselték fel. A lemez díszítése csak a kivágás feletti szélesebb mezőnyre terjedt ki. Egymást keresztező giluzsált vonalvezetéssel rombikus idomok láthatók. Térkitöltő elemként giluzsált vonaldarabkák is szerepelnek. Méretek: H. 4,93 cm, sz. 4,68 cm. A nyílás 3,5 X 1,75 cm (18. kép). Lukvédő. Keskeny téglalap alakú sárgaréz lemez. A középtájékon kör alakú nyílást képeztek a csat tüskéjének a befogadására. Két végén szegecselték fel. Hátul a bő­rön a kerek nyílásból látható a pecek átfúródásának a nyoma. Méretek: H. 4,75 cm, sz. 1,24 cm (18. kép). Övueretek. Ebből a fajtából 37 db található az öv szíjazatán. Sárgaréz lemezek, közelebbről 70% réz és 28% cink ötvözetéből készültek. A fémpróbán kimutatható többi elemek a következő arányban szerepelnek: ezüst kb. 0,04%, vas 0,5-1,0%, nik­kel 0,3%, mangán 0,03%, ólom 0,2%, ón 0,04%. A veretek préseléssel nagy mértékben domborítottak és áttört díszűek. Három helyen szegecselték az övre és a minta is három részre tagolt. A veret két végén 5 szemből álló gyöngysor látható, szegeccsel átütve, egy háromkaréjos áttörés párkányát képezi. Az áttörések kétoldalt keretelik a központi motívumot : koszorúfonatot és ben­ne a külön lemezből préselt félgömböt. A félgömbök közepét átütötték szegeccsel. A véreteket 0,5-0,8 cm távolságra rögzítették fel egymás mellett (15. és 18. kép). Egy keskeny téglalap alakú sárgaréz díszlemez is előfordul az övön. A fémpró­bák szerint 26,5% cinket, 0,02% ónt, 0,14% ólmot, kb. 0,2% vasat, kb. 0,02% nik­kelt, 0,01 mangánt és kb. 0,2% ezüstöt tartalmazott. A lemez negatív magon préselt mintája négy kör alakú homorulat. A hosszanti oldalak mentén domborodó ponsor látható, a végeken kis homorú körök, köztük szegecs ül. Méretek: H. 4,2 cm, sz. 1,5 cm (18. kép). III. A pártaövek készítési és viseleti ideje Összefoglaló tanulmány a szakirodalomban nem található a középkori övgarni­túrák időrendjéről. De részletmunkák is alig foglalkoztak eddig az övek keltezésével, éppen az elmúlt 25 évben a középkori kutatás elhanyagolta ezt a témát. 24 Űj ásatási anyag is csak szerény mértékben gyarapodott a múzeumokban, bár a műemléki temp­lomokat több évtizede nagy intenzitással kutatják. Azonban a templomfalakon kívüli sírok feltárására nem törekedtek. 2 '' Eltekintve a szerencsés esetektől (pl. éremmel keltezett sír), jelenleg elfogadható eredményre csak a kérdés több oldalról való megközelítésével juthatunk. De ami a segédtudományokat illeti, eredményeik felhasználhatóságát tekintve nehézségek sorá­val találjuk magunkat szemben. Fémvizsgálati anyagunk értékelésénél összehasonlítási alappal sem rendelkeztünk. 26 A) Relatív kronológia A helyszíni megfigyelések. Az 1. sír pártaövét 4 éves körüli kislányon találtuk. Az öv gyermekre való; készítési ideje lényegében a temetkezés idejével egyidős. A 3. sír öve, mint fentebb láttuk, nem illett a 12-14 éves fiú derekára, a régiek nyelvén „nem inasra való öv" volt. 27 Személyes tulajdona mellett szól, hogy a megholt derekára tekerve vele temették, de ez csak másodlagos birtokosság lehet. Ennek alap­62

Next

/
Thumbnails
Contents