Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 8.-9. (1972)

Szabó János Győző: Gótikus pártaövek a kisnánai vár temetőjéből

ján fel kell tennünk, hogy az öv készítése és a 3. sír keletkezése között több évtized is fennállhatott. Más szóval az övet korábban huzamosabb ideig viselték. A keskeny téplalap alakú díszlemez jelenléte a 3. sír övén már önmagában is a pártaöv hosszú viselési idejére vall. Ugyanis pótlólagosan rögzítették fel az övre egy áttört díszű veret helyén. Bizonyítékaink a következők: 1. Felkelti a gyanút, hogy az áttört veretek szép sorát egyetlen négyszögű lemezke, funkcionális szerep nélkül megszakítja. 2. Ez a sejtésünk tovább erősödik, ha a veret méretére figyelünk. Hiszen az egész övgarnitúrában ez az egyetlen veret nem éri át az övet keresztben. 3. A technikai vizsgálatok kézzel fogható bizonyítékot hoztak. Az öv hátsó bőrfelületén a megfelelő helyen szegecslyukat figyelhettünk meg (körös lemezke benyomódásának a helyével), azonban a szóban forgó díszlemezt középen nem szegecselték fel. A metallográfiai eredmények szerint az 1. és 3. sírok övgarnitúrái hasonló, ill. azonos ötvöző eljárással készültek - ebben a pótlólagosan felszegecselt díszlemez sem kivétel. A nyomelemeket tekintve a nyersanyagforrás (rézbánya) is közös lehetett.

28 Mindez arról tanúskodhat, hogy az övek egyazon műhelyben készültek és a pótlás is feltehetőleg egy nemzedéken belül történt. A két öv egyidejűségét, ill. korban igen szoros közelségét a histokémiai vizsgálatok eredményei igazolják. Lengyel Imre az embertani csontanyagon kimutatta, hogy a kisnánai 1. sírban eltemetett 4 éves leány kb. 25-30 évvel korábban került a földbe, mint a 3. sír halottja.

29 Azt viszont már tudjuk, hogy a 3. sír pártaöve huzamos viselés után került - valószínűleg örökségképpen - a serdülő gyermek sírjába. S ha néhány évtizedet visszaszámolunk, mindenképpen közel jutunk az 1. sír övének készítési korához, amely egyidős a sírral. Összegezzük a két kisnánai öv relatív időrendjére vonatkozó fejtegetéseinket. A helyszíni megfigyelések, egy díszlemez technikai vizsgálata, a metallográfiai próbák és a két sír csontanyagának histokémiai vizsgálati eredménye alapján megállapíthatjuk, hogy az 1. és 3. sírok pártaöve valószínűleg azonos műhelyben és minden bizony nyal közel egy időben készült. Az 1. sír öve az ötvös kezéből csakhamar a íöldbe került; a 3. sír öve viszont huzamos viselés után, gazdát cserélve jutott a temetőbe. B) Abszolút kronológia 1. Az övek viselete Sírmegfigyeléseink szerint mind a két kisnánai pártaövet magasan a derékon fűzték rá a gyermekekre. Az öveket akkoriban tehát ilyen magasan viselték. Ez a körülmény bizonyos mértékig kormeghatározó lehet. Szakirodalmunkban Gerevich László tért ki e kérdésre. Rámutatott arra, hogy a XIV. század második felében az övet a csípőn, vagy még lejjebb eresztve viselték. Amikor a bővebb ruha újra divatba jött, tehát a századforduló tájékán, az öv ismét magasra került. Gerevich megjegyezte, hogy a csúti temetőben az öveket viszonylag mind magasan találta, azaz nem a XIV. század második felében várható alsó helyzetben, de hiszen „a csúti övek mind későbbi korból származnak".

30 A jól keltezhető domborműves és festett ábrázolások rendszerezésével ez a viseleti változás behatóan nyomon követhető. Ma már megállapíthatjuk, hogy Közép-Európában a magasan viselt pártaöv divatja a XV. század elején még nem általános; ez a viselési mód valószínűleg csak a XV. század második negyedében lesz kizárólagos.^ - A kisnánai gótikus övek viselete tehát XV. századi jellegű; közelebbről alsó időhatárnak a XV. század húszas éveit jelölhetnénk meg. 63