Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 8.-9. (1972)
Szabó János Győző: Gótikus pártaövek a kisnánai vár temetőjéből
szetei tanúskodtak (5-6. kép). A mai felszín alatt kőtörmelékes, habarcsos 30-60 cm vastag réteg húzódott 7 , majd fekete föld bukkant elő, csaknem vízszintesen a belső várfal közelében; 2,5 méterre távolabb lejteni kezdett. A (B) ponttól a (C) felé újra emelkedik, csaknem elérve a falsíknál (A) észlelt mélységi szintet, a -0- cm t, amely azonos a gótikus templom padlószintjével. Ekkor tehát a torony előtt és a hajó, meg az előcsarnok déli oldalán azonos mélységben, peremszerúen alakították ki a terepet, amely déli irányban, távolabb lejteni kezdett. (A továbbiakban X jelzésű felszín.) A fekete földsáv alatt szürke feltöltés mutatkozott egy vörös, égett rétegig. Ez utóbbi a faltól mintegy 2,5 méterig 10-25 cm vastag és csak a tetején, meg az alján egyneműen vörös, középen szürkésen kevert jellegű. A legélénkebb színű alul volt, 3-5 cm vastagságban, s csupán ez a keskeny sáv követhető nyomon megszakítás nélkül mind a két metszetfalon (Y-szint). Ez a második járószint (A)-tói a (B) sarok irányában enyhe lejtésű, (B)-től a (C) felé viszont csaknem egy métert emelkedett és 3,6 m távolságra már elérte az X-szintet. Ekkor tehát a templom déli része körül úgy festett a terep, hogy toronyközeiben jóval magasabb volt, mint a patkó alakú előcsarnok környékén. Amikor az Y-szintet tűz érte, bár a zsarátnok viszonylag nagy területen szóródhatott szét, de intenzívebb égés, a hamus, üszkös maradványok felhalmozódása csak a falhoz közelebb történt. Nyomban felmerült egy itt álló építmény leégésének a gyanúja. Pamer kutatásai szerint nem lehet vitás, hogy a gótikus templom a felépítésekor szabadon állt és még szó sem volt egy belső várfal megépítésének a tervéről' 4 . Világos tehát, hogy a tűzvész nyomai a templomra vonatkoztathatók. De melyik templom égett le? Ide kapcsolódik a másik kérdés: az X és Y terepszintek mikor keletkeztek? Három alternatívánk lehet, de ha kicsit is jobban utánagondolunk, csak az első lehetőség feltételezése mellett tudunk érveket felsorakoztatni. 1. Az Árpád-kori körtemplom égett le. 2. Az előcsarnokos román kori templom lett a tűz martaléka. 3. A gótikus templom pusztult el. Ha úgy gondoljuk, hogy a gótikus templom égett le, akkor meg kellene válaszolnunk, hogy újjáépítésénél miért hagyták változatlan nagyságban és formában, éppen a kisnánai vár és a várpalota nagyszabású kiépülésének a szakaszában. 9 Két gótikus periódusnak nem maradt nyoma. Másrészt csak az X-szint (a gótikus padlószint!) keltezhető a XV. századra; az égett járószintet (Y) tekintve igen különböző magasságú előterepet kell feltételeznünk a hajó és az előcsarnok között. Márpedig íratlan szabály, hogy a templomot platóra építik és úgy, hogy nehézség nélkül körüljárható legyen. 10 Ezért nem azonosítható az Y-járószint az előcsarnokos román kori templommal sem. Minden jel arra mutat, hogy a körtemplom égett le, s újjáépítésénél egy előcsarnokkal bővítették. Ekkor keletkezhetett az X-felszín alatt és az Y felett látható fekete sáv (X^. Ez a magasítás csak itt a nyugati metszetben volt megfigyelhető és nyilvánvalóan az előcsarnok építésével hozható összefüggésbe. Az X nívó keletkezésének az abszolút idejét - a gótikus templomépítés idejét megközelítőleg ismerjük. Nem tudjuk azonban még meghatározni az X t kialakulásának a korát és nincs kellő támpontunk az Y-szint, azaz a körtemplom építési korának a meghatározásához, bár a legkorábbi, XII. század első feléből való sírleleteink egy felső időrendi határértéket megszabnak: az első templom Kálmán-kori vagy annál idősebb. Az Y-szint is feltöltődéssel keletkezett. Nevezzük a bolygatatlan talaj tetejét Z-szintnek. Ha az (Y) és a (Z) szinteket egymással összehasonlítjuk, arra a megállapításra jutunk, hogy a torony környékén, tehát az egykori körtemplom mellett sokkal nagyobb volt az (Y) és (Z) mélységkülönbsége, mint egyebütt, bár az altalaj szintje a 58
