Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 8.-9. (1972)
Szabó János Győző: Gótikus pártaövek a kisnánai vár temetőjéből
torony felé kissé emelkedett. Tehát az eredetileg enyhe emelkedést itt mesterségesen növelték és erre építették a körtemplomot. Építkezés előtt töltést emelni mocsaras helyen szokás és nem dombtetőn. Ezért elképzelhető, hogy egy korábbi települési réteg elegyengetésekor épült fel a körtemplom, bár a szelvényünkben feltárt szórványos telepanyag túlnyomórészt XIII-XIV. századi (7-8. kép). 11 A X-XI. századra két befésült hullámdíszes cserép utal (7. kép, 11., 8. kép). Az égési réteg előtt keletkezhetett egy tölcséresen szélesedő leásás (5. kép 1. gödör). 12 Kisnánai próbaásatásunk alkalmával elenyészően kevés földet mozgattunk meg a templomnak és környékének műemléki feltárásához viszonyítva. Eredményeinket nem tekinthetjük véglegeseknek, amíg legalább egy ellenőrző szelvényben, a szentély déli oldalán újabb feltárásokra nem kerülhet sor. 12 / a Ezután tervezzük a teljes embertani és régészeti dokumentatív anyag közrebocsátását. A továbbiakban most csak két pártaövünkkel foglalkozunk; hiszen tanulmányozásuk külön is a szaktudomány hasznára válhat. II. A páttaöves sírok és tárgyak leírása 1. sír 1. Helyszíni megfigyelések, embertani adatok (9-10. képek) 4 éves körüli kisleány temetkezése. Súlyos rachitisben szenvedett. Vércsoportja B. 13 Vázhossza 90 cm. A sírgödör fenekét 55-60 cm mélyen találtuk. A halottat fenyőfa 14 koporsóban, DNYNY-ÉKK-i tájolásban 15 helyezték nyugalomra. A koporsótető alakját és méretét lehetett csupán megállapítani. Nyújtott trapéz alakú, a láb felé keskenyedett, legnagyobb szélessége 30 cm. A koporsó hossza a sarokcsontig 95 cm. A sír keleti végét egy korábbi várásatás kutatóárka a lábfej végétől elpusztította. Hiányzott a bal combcsont is. A csontváz törzse félig fedetlenül került napvilágra, ugyanis korhadáskor a koporsótető a nyugati végével elcsúszott bal (észak) felé. Az összeroppant koponya már csaknem szabadon feküdt, mivel a fej korhadáskor jobbra billent (talán párnával feltámasztották) . A koporsófedél északi széle alatt megmaradt az élére állított oldaldeszka is szegekkel, amelyek a fedőt rögzítették az oldalfalhoz. A régészeti tárgyi emlékanyagot a szögeken kívül csak egyetlen viseleti darab képezte : díszöv maradványa. Az öv korhadáskor jobbra csúszott úgy, hogy fémcsatjának jobbra néző karikája a jobb mell 10-12. bordáinak a végénél feküdt. A csatnál épségben maradt az öv szíjazata: 1,7 cm széles volt. Ebben a sávban csak két négyzetes fémveret került napvilágra. Az egyik a csatlemez végétől 3 cm-re balra az öv bal oldali ágát díszítette. A másik veret a csattól jobbra, de kissé lejjebb bukkant elő és az öv jobb oldali ágának az első dísze volt. Innen enyhén rézsútos lejtéssel a bal medence felső szélénél túl a koporsófalig egyenletes elosztásban 7 négyzetes dísz sorakozott; közülük az utolsó mint szíjvég szerepelt. A veretek köze 2 cm volt. Nem lehet kétséges, hogy a köntöst ez a pártaöv csak elölről díszítette, a hátat övező szíj darabon fémveret nem ékeskedett. A kisgyermek derekára tekert öv felcsatolatlan volt. Amikor tulajdonosa felcsatolva viselte, akkor valószínűleg nem a 8 veretű 28 cm hosszú ága csüngött le a csattól, hanem az első veret után bujtatták át a csaton az öv fémdíszekkel kivert ágát. A sírban feltárt helyzetéből ítélve az övet magasan a derékon viselték. 16 59
