Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 8.-9. (1972)

Tóth István: Az egri Vármúzeum feliratos római kőemlékei

AZ EGRI VÁRMÚZEUM FELIRATOS RÓMAI KŐEMLÉKEI (Feliratos kőemlékek az egri Vármúzeum kőtárában I.) Az egri Dobó István Vármúzeum kőtárában, raktárrendezés

1 során, négy feliratos római kőemlék került elő. Közülük három az egykori Érseki Líceum lapidáriumából került át a Vármúzeumba,

2 a negyedik eredete ismeretlen. A három előbbiről tudjuk, hogy Bartalos Gyula egykori címzetes kanonok (1839—1923), az egri múzeumügy egyik kezdeményezője hagyatékából kerültek át a Líceum gyűjteményébe.

3 Arra vonatkozólag, hogy Bartalos mikor, milyen úton szerezte meg a kőemlékeket, az egri Főegyházmegyei Könyvtárban őrzött, kéziratos hagyatékban semmiféle utalás nem található.

4 1. Oltárkő. Lelőhelye: Érd (Fejér megye).

5 Anyaga szürkésfehér, erősen lyukacsos mészkő. Több helyen sérült : abacusa teljesen letöredezett (egykori díszítményének semmilyen nyoma nem figyelhető meg), törzse keresztirányban két darabra tört. (1. kép) Magassága 89 cm, homlokzati párkányán és plinthosán mért legnagyobb szélessége egyaránt 42 cm. Három oldalról profilált, hátlapja durván egyenesre faragott. A 6 cm magasságú abacuspárkányt és a 15 cm magas lábazatot egyforma —• léc-hornyolás-léc — profil vezeti át az oltár törzséhez. A törzs magassága 43, szélessége 31, vastagsága 25 cm. Hatsoros felirata az oltártörzs előlapján helyezkedik el, a betűk — bár ma már erősen kopottak — tisztán vésettek, legtöbb esetben szabályos formájúak. A felirat a rendelkezésre álló felületet arányosan tölti ki. Olvasása: Libero \ patri sac (rum) \ M(arcus) Ulp(ius) Quad \ rat us |

5 dec(urio) m(unicipii) Aq(uincensium) \ q(uin)q(uennalis? -uennalicius?) v(otum) s(olvit) l(ibens) m(erito). A felirat keletkezési idejét a municipium Aquincense említése alapján 124—-194 közé rögzíthetjük.

6 E 70 éves időszakon belül — a lakosságtörténeti kutatások eredményeire támaszkodva—legvalószínűbben a markomann háborúkat megelőző időszakra, Hadrianus vagy Antoninus Pius korára keltezhetjük az oltárt.

7 M. Ulpius Quadratus, mint az aquincumi municipium valamennyi ma ismert decuriója

8 bennszülött származású volt, s abból a korán polgárjogra emelt bennszülött arisztokráciából

9 származott amelynek földbirtokai a város territóriumán terültek el.

10 Liber pater, mint a szőlőművelés, de általában a mezőgazdasági munka istene,

11 ezúttal is minden bizonnyal a M. Ulpius Quadratus birtokán folyó földművelés isteni védelmezőjeként jelenik meg. Alakjában a klasszikus görög-római vonások mellett a helyi eraviscus lakosság vallási képzetei is helyet kaptak.

12 Nem lehet kétséges, hogy a most vizsgált oltár esetében, melynek állítója eraviscus származású volt, Liber latin-római arculata mellett az attól bizonyára lényeges vonatkozásokban különböző bennszülött törzsi istenség aspektusai is kifejezést nyertek. Ezzel kapcsolatban még egy körülményre kell a figyelmet felhívnunk. M. Ulpius Quadratus-Xő\ fennmaradt egy másik oltárkő is, melyet Iuppiter optimus maximus-пак dedikált.

13 Ez a felirat Székesfehérvárról, a Királyi Bazilika romjai közül származik, másodlagos lelőhelyről. Eredetét tekintve a régebbi kutatás Aquincumot, az újabb Gorsiumot igyekszik valószínűsíteni.

14 Úgy véljük, nem lehet véletlen, hogy az állami főistennek szóló, loyalitást 47