Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 8.-9. (1972)

Bakó Ferenc: Kőházak és barlanglakások Észak-Hevesben

Igen réginek látszik és a XVIII. századra becsülhető következő lakásunk a Vörös­tüzér (Kisasszony) u. 11. szám alatt. A lakás már hosszabb ideje lakatlan, lakói a mel­léje épített, csak félig kőbe vágott hajlékot használják (ennek csak két oldala kő, tete­je is cserép). A pinceház szabálytalan alaprajzú, háromsejtü: konyhával, szobával és egy kétágú, kamrának használt helyiséggel. A lakásnak nem is annyira formája, mint inkább helyzete érdemli meg különösebb figyelmünket, mert egy öt irányba szétágazó és tizenegy, önállóan zárható pincét felölelő rendszer, szinte labirintus bejáratához épült. A pincék közös torkában a hordók kezeléséhez, tisztításához elengedhetetlen kút is van, a pincék száját mindenütt ajtó zárja le. A barlanglakás és a pincék funk­cionális kapcsolatára semmiféle adat nincs, feltételezzük azonban, hogy a levéltári for­rásokban a XVIII. század elejéről ismert kapcsolatról lehet itt szó, amit a pince és ke­zelője, a pincemester kapcsolatának minősíthetünk. Ugyanezt tételezzük fel az előbb ismertetett, nagykőporosi pinceházról is. Valószínűleg ehhez a típushoz sorolható a Halom u. 3. szám alatti építmény is. Az egysejtű lakás egy nagyobb pince torkából jobbra nyílik, emberemlékezet óta la­katlan, de az egyik végében elhelyezett tűzhely maradványai és mellette az oldalba vájt fekvőpadka kétségtelenné teszi, hogy a lyuk valamikor emberi lakás volt. 80 A to­rokból jobbra és balra egy-egy kisebb üreg nyílik, eredetileg valószínűen kamra és pince rendeltetéssel. A torok végéhez nagyobb borospince csatlakozik (79. ábra). Egyszerűbb szerkezetű, de hasonló funkciójú barlangépítményeket találtunk még a Kőporos u. 20. és 22., továbbá a Kiskőporos tér 11-5. szám alatt. Az első kettőt csak a geológiai felmérés térképeiről ismerjük, de a torokból vagy a pincéből jobbra nyíló kisebb helyiség a tapasztalat szerint csak lakás lehetett. A harmadik építmény min­denesetre ezt a feltevést valószínűsíti. Itt egy szőlősgazda - úri birtokon vincellér ­saját pincéjének alaprajzát látjuk, ahol a torokból lakószoba nyílik, hajdan a vincellér és családjának otthona (80. és 81. ábra). Viszonylag új, 1925 körül kialakított, kőbe vájt gazdasági udvart és benne cse­lédlakást tekinthettünk meg a Kiskőporos u. 1. szám alatt. A középosztályhoz tartozó egykori tulajdonos (fogorvos) szőlőbirtokát szolgálták ki az egymás mellett felsora­kozó, különböző rendeltetésű üregek. Az udvar három oldalát a függőlegesen simára vágott tufakő képezi és ebben balról jobbra következnek: elöl egy felül nyitott fülké­ben álló kerekes kút, majd a szőlőbe vezető lépcső után a lakószoba, konyha, boros­pince, mulató-пак nevezett tágasabb szoba a tulajdonos szükségleteire, istálló és víz­gyűjtő medence (83. ábra). Hasonló ehhez a Szépasszony-völgyben levő Mudroncsik tanya egy elhagyott kőbányában, azzal a különbséggel, hogy a méretek nagyobbak és az üregek funkciója építésük óta (kb. 1925) megváltozott. Az eddig bemutatott pincelakások vagy közvetlenül vagy közvetetten a városi polgárság, a középosztály borgazdálkodásával függtek össze, ugyanakkor a lakás­pince együttesből kétségtelenül a pince funkció volt a hangsúlyosabb. Elhelyezkedé­sük a város területén is a pincesorok vidéke, vagyis nem azok a részek, ahol a törté­neti források és a hagyomány egybehangzóan a barlanglakások jelenlétét jelzik. A most következő kőházak a város északi szélein, a Szálában, a Cifraparton és a Te­temvárban vannak, ahol nemcsak a fent említett források, hanem a harmincas évek egy jeles szociográfiai leírása is számos barlanglakásról tudósít bennünket. 81 A kőház típusba sorolható lakások is többfélék, és csaknem evolúciós sorozatot képeznek a legegyszerűbb üregtől a többsejtű, komplex barlanglakásig. Az így adódó különbségeknek nyilván gazdasági okai vannak, de ezenkívül a geológiai adottságok is különbözőképpen hatnak egyik vagy másik területen. A város északkeleti szélén a patak terraszának tömegét mésztufa - a nép nevén darázskő - képezi, a Cifra-parti és tetemvári kőházak tehát ebbe a puha, könnyen vágható, ezért egyszerűbb eszközökkel 358

Next

/
Thumbnails
Contents