Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 8.-9. (1972)

Bakó Ferenc: Kőházak és barlanglakások Észak-Hevesben

gyakran találkozik a kutató. A dormándi, besenyőtelki, kömlei, tiszanánai régi házak kő ablakkeretei azonban csak feltételesen és nem közvetlenül hozhatók kapcsolatba a demjéni kőfaragókkal. Az egyes meghatározott esetekben ugyanis semmiféle támpont nincs már a készítő személyére, de az adatközlők általában arról tudósítanak a hagyományból, hogy a kevés kő ablakkeret Demjénből került le. A kőfaragók és a jobbágyok üzleti kapcsolataira jellemző lehet a dormándi példa. A faluban végzett gyűjtőmunkánk során három házról is azt jegyezhettük fel, hogy a templommal egy időben épült. Ezeknek a házaknak a kő ablakkereteit minden valószínűség szerint az 1770-73 táján a templom építésén dolgozó kőfaragók készíthették a szerződéses munka mellett.

71 Demjénben a kőkeretek készítését - miután azok divatja elmúlt - nem váltotta fel a tornácoszlop faragása, mint ahogyan az Sírokon történt. Kisebb jelentőségű és kizárólag a falura korlátozódik az egerszalóki kőbányászok tevékenysége. Amint ezt Tanner J. leírja, a szalókiak az egriektől tanulták el a kőfejtés technikáját, nem tudni, milyen időben. A szalóki kőépítkezés lényegesen különbözik attól, amit Sírokban leírtunk, mert a bányában a követ hasáb alakúra faragva fejtik ki, a siroki formátlan, darabos kővel szemben. A két technika közül a szalóki látszik újabbnak és a könnyen vágható, idomítható riolittufa kő előfordulásához kapcsolódik.

72 Gyakorlatilag az egri völgy legnagyobb részén használatos ez a számos kő, de főleg Mónosbélben, Felnémeten, Egerben és Andornaktályán, ahol a kőbányában kézi, vagy gépi fűrészeléssel szeletelik megfelelő formára a puha kőzetet. A kőépítkezést illetően Sírok annyiban különbözik tehát a közeli kőfejtő és kőfaragó központoktól, hogy a legújabb időkig megmaradt a darabos, formátlan falkő alkalmazásánál, kivéve az épületek sarkait; a múlt század végén kialakított kő tornácoszlop-készítés a siroki méretekben és földrajzi eltérjedettségben máshol ismeretlen. Egertől ugyan eltérő, de Demjénnel megegyező vonása: széles területen kereskedés a kőfaragványokkal, s így a maga sajátos stílusának elterjesztése. A sziklába vájt emberi lakások és gazdasági építmények a riolittufa előfordulását kísérve Síroktól megszakítás nélkül húzódnak kelet felé. A Sírokkal szomszédos falvak közül Egerbakta az egyetlen, ahol a tufakő nincs jelen olyan közel a felszínhez és olyan vastagságban, hogy az építő szándék jelentékenyen kiaknázhatta volna. A templomdomb nyugati oldalán bukkan elő a kőzet, de olyan gyenge minőségben, hogy inkább csak borospincéket vágtak bele. Lehet, hogy korábban több, azóta már elpusztult építmény volt itt, de gyűjtésünk idején már csak egy nagy üreget találtunk - amiben a hagyomány szerint kocsma volt - és nyomait egy-két istállónak, kamrának. Nagyobb eredménnyel kutattunk Egerszalók, Demjén községekben és Egerben mind a recens, még megfigyelhető anyagot, mind a történeti adatokat tekintve. A távolabbi múltra visszamutató legtöbb adatot az egri barlanglakásokra vonatkozóan találtuk. A XVIII. század első két évtizedében készülhetett az az összeírás, amely több esetben arra utal, hogy pincében emberek laktak. A város három negyedében összesen 29 pincét írtak össze, s ezekből 14 pincében lakókat is vettek fel. A lakók egy kivételével zsellérek - a kivétel nemes ember -, a pincetulajdonosok pedig a város legvagyonosabb rétegéhez tartoznak: Butler gróf, a postamester, a minorita rend, a szervita rend stb. A pincékben családok laktak, úgy tűnik gazdasági felszerelésükkel, állataikkal együtt. A 14 pincéből kilencben egy-egy család lakott, háromban két család, egyben három és egy pincében négy család élt az összeírás szerint. Ami a háziállatokat illeti, három pincében a család mellett egy-egy tehén, egy pincében pedig négy ló is helyet kapott.

73 - Egy másik, 1721-ben készült összeírás szövege szerint teljesen megegyezik az előzővel, de két lakott pincével már többet sorol fel. Az egyikben egy zsellér család lakik, a másikban kettő és mellettük még két szarvasmarha is helyet kapott a pincében.

74 - A század második felében az adásvételi eljárások produ356