Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 8.-9. (1972)
Bakó Ferenc: Kőházak és barlanglakások Észak-Hevesben
rok и. 4. számú, Tóth Miklós kőfaragó tulajdonában. A kétszintes, mondhatni emeletes építmény homlokzata kváderkövekből rakott, fejezetes lizénáival alig kelti a barlanglakás Sírokon megszokott hatását. Gyűjtésünk idején a barlanglakás részei a következők voltak. A mintegy 11 méter hosszú udvar középtengelyében egy lakószoba, tőle jobbra pince, balra konyha. Az udvar bal oldalán szabálytalan formájú üreg, ebből kemenceszáj nyílik a konyha irányába. Legújabban a bal oldali szomszédos telket is megvették és annak egysejtű szobáját kőfaragó műhelynek rendezték be (az alaprajzon ez a telek már nem látszik, csak a homlokzati rajzon). Az udvar elejének bal oldalát egy kétsejtű fennálló, kőház foglalja el. Az udvarban három személy lakik, egy idősebb házaspár felnőtt fiával. A házaspár a fennálló házban alszik és nappal a konyhában tartózkodik, a fiú a konyha melletti lyuk-szobában lakik. A konyha és a lyukszoba felett padlás, aminek csak hátát képezi a szikla, a többi oldala építmény. A fennálló ház a nagycsalád idősebb tagjai számára 1912-ben épült, az udvar hátsó része viszont 1955-ben nyerte el mai formáját. A ház gazdájának emlékei alapján két korábbi fejlődési fázis ragadható meg. 1955-ben a barlanglakás eleje leszakadt, ezért elejét lebontották és a homlokzati falakat beljebb építették újra fel. A konyhát megszúkítették annyira, hogy a kemence a falak mögé került. 1920 körül a jelenlegi lyuk-szoba még istálló volt, a mai konyha pedig egysejtű lyuk, melynek a kemencéjét kívülről fűtötték. A használaton kívüli barlanglakás példájaként a Mártírok u. 9. szám alatt levőt mutatjuk be. A tágas udvaron van még egy, nyári konyhának használt lyuk is és az ezzel kooperáló fennálló ház, amely 1900 körül már meg volt építve. A ház mögött levő lyuk ember emlékezet óta lakatlan, jelenleg fáskamrának, belső részét pedig pincének használják. Az erre a sorsra jutott barlanglakásokhoz hasonlóan, ennek is hiányzanak a nyílászáró szerkezetei: ajtajának és két ablakának még a tokját is eltávolították. A minden bizonnyal lakószobának használt első rész bal belső negyedében a mennyezeten füstelvezető nyílás fedezhető fel, helyzetéből ítélve egy hajdani kürtös kemence tartozékaként. Minthogy ez a kemence a bal belső sarkot jórészt elfoglalta, az innen nyíló ajtó és a belső - jelenleg pincének hasznosított - helyiség csak későbbi toldás, illetve bővítés lehet. A falakban megfigyelhető fülkék, vájatok eredeti rendeltetéséről már senki sem tudott felvilágosítást adni. Végezetül bemutatunk egy gazdasági rendeltetésű lyukat is, a Rákóczi u. 13. számú fennálló házhoz tartozó istállót. A telek az alvégi Kőlyuksor déli végéhez csatlakozik, ettől délre már nincs több barlanglakás. A Rákóczi u. 13. eredetileg két telek volt és mindkettő lakásai lyukban lehettek, bár erről a mai tulajdonos már nem tud. A régi viszonyokat alapul véve, a felmért istállóhoz tartozik balra egy kőbe vájt sertésól olyan méretekkel, hogy ez egy időben lakás is lehetett. Az udvar elején újabb építésű fennálló ház. Az istálló maga kétsejtű, egyik része maga az estálló, a másik, kisebb : a takarmányos. Az estálló formája újabb időkben változáson ment át, lényegesen megnagyobbították. Az ajtótól balra gerendából, deszkából ácsolt jászol, jászú húzódik a nagyobb állatoknak, s szemben a rövidebb oldalon a borjakat helyezték el. A takarmányos egy időben ugyancsak istálló lehetett, erre vall a végében látható természetes kőből meghagyott jászol. A sircki határban ismert barlangépítmények közül kettőt írtunk le és készítettünk róluk vázlatos felmérési rajzot is. Az egyik egy cselédház a Kútvölgy Hálászó-nak nevezett részén, a másik egy uradalmi istálló, Alsó-Rozsnaktói délnyugatra, ezt a terüle* tet szintén Kútvölgynek mondják. A cselédlakás építési ideje ismeretlen, de felismerhető rajta két építési periódus. Az újabb részt egy háromsejtű lakás képviseli középen konyhával és abból két oldalra nyíló egy-egy szobával. A konyha mennyezetének belső részén szokatlanul tág a 345