Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 8.-9. (1972)

Bakó Ferenc: Kőházak és barlanglakások Észak-Hevesben

talán mindkettőt egy mester építette, egymáshoz nem is távoli időben. - A Darnói u. 1. szám feltétlenül az 1780-as évek után épült, minthogy ez a terület az első katonai térképfelvételen még beépítetlen. Stílusban igen közel áll az előbbiekhez, de minthogy kétsejtű, építtetője szegényebb lehetett. Abból viszont, hogy kő ablakkeretei díszesebbek, tagoltabbak, arra lehet következtetni, hogy az előbbiekhez viszonyítva megváltozott gazdasági és társadalmi viszonyok között, talán a jobbágyfelszabadítás korában épült. - A Petőfi u. (Felvég) 25. szám a családi hagyomány szerint 1867-ben épült komplex módon, vagyis a háromsejtű lakóházzal egy fedél alatt van az istálló és a nyitott fészer. - Ötödik épületünk a Vörös Hadsereg (Hárskút) u. 38. számú, a gerenda felirata szerint 1889-ben készült, kőfaragó mester háza. Az oromtábla felirata szerint ugyanebben az évben épült a hatodik ház, a Vörös Hadsereg (Hárskút) u. 85. szám, abban az időben igen jómódú gazda tulajdonában. - A hetediket 1903-ban Pócs András helybeli kőműves építette egy tizenhárom holdas - tehát a hegyvidéki falvakban tehetősnek számító - család számára a Petőfi u. (Felvég) 50. szám alatt. A vizsgált lakóházak mindegyike kőből épült. A közeli bányákban tört idomtalan követ íalkőnek nevezik és a fal legnagyobb része ebből van, csak a sarkokra tettek szabályosan kifaragott sarokkövet. A fal alapozásához is idomtalan köveket használtak, de ezek jóval nagyobb darabok voltak. Míg a falkövet és ezt az alapkövet régen mindig a falu melletti riolittufa bányákból hozták, addig újabban kemény követ szereznek be erre a célra a recski Csákánykő nevű bányából. Ugyanezt a követ és a gyöngyössolymosit - szintén az utóbbi két évtizedben - lábazati kőnek is alkalmazzák. 1950 óta a követ sokszor téglával vegyesen használják. A fal köveit mész nélkül, csak sárga főddel kötötték, ezt vízzel hígítva rakták a falba. A sárga földről egyébként már a Borovszky-monográfia is említést tesz, amikor ezt írja: „A lösz, vagy a nép nyelvén sárga föld meszet tartalmaz, tehát márgaféle földnem, mely savakkal mindig pezseg".

3

'' A sárga föld tehát fontos építőanyag volt és ma is az Sírokon, amit a falu északkeleti részén a Sárga főd nevű területen bányásznak. Ezt a mésztartalmú földet nemcsak a fal megkötésére, hanem vakolásra is használják, de akkor már kevés meszet és szalmatöreket kevernek hozzá. A vakolás helyi neve besarazás, vagy bepucolás. A kő mellett alig kap szerepet más falépítőanyag Sírokon. A fának még a hagyományban sincs már nyoma, s sövény csak oromzatok - de inkább gazdasági épületek oromzatának - kialakításánál volt használatos az emberi emlékezet határán belül. Vályogot a sárga tődből vertek és főleg közfalak, sertésólak építéséhez alkalmazták. Mind a hét lakóház tetőszerkezete szarufás-torokgerendás és ez a tény a korábbi néprajzi kutatók megállapításait támogatja. 1893-ban Pápai Károly úgy összegezi megfigyeléseit, hogy az ágasfás-szelemenes szerkezet a palóc vidékeken nem általános, Istvánffy Gyula pedig - nagyjából ugyanebben az időben és ugyanezen a területen összesen egyet látott.

37 A mi véleményünk megegyezik Bátky Zsigmondéval, aki rámutatott arra, hogy a szelemenes tetőszerkezet a gyengébb teherbírású anyagokból emelt házak jellemzője,

38 Sírokon ezért az általános kőfalázat feleslegessé tette a nagyobb faigényű és nehezebben beszerezhető ágasfás szerkezet alkalmazását. Történeti adatok hiányában azonban a szarufás szerkezet megjelenésének, vagy elterjedésének idejét Sírokon megbecsülni nem tudjuk. A hét lakóépületből a régebbi négy náddal fedett, kivéve a Vörös Hadsereg u. 9. számút, melyen - amint ezt fentebb már említettük - a múlt század második felében a szarufák gyengesége miatt változtatták a fedést: a nád felső rétegeit zsúppal cserélték fel. A nádat az oromzat felé mindenütt széles deszka takarja, kivéve az előbb említett házat, amelyről ez hiányzik. A takarólécek egyszerűek, rajtuk semmi díszítés, kötővasak is csak a négy közül legújabb házon vannak (Petőfi u. 25. szám), de azok formája sem díszíti az oromzatot. Arra is van példa, hogy a kő oromzat túlnyúlik 334