Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 8.-9. (1972)

Korompai János: Gárdonyi Géza levelezése Gárdonyi Sándor hagyatékában III.

Széli Farkas. (966) Bíró, jogi író és történész. 1882-91 között budapesti ítélőtáblai bíró. Neves régiség- és könyvgyűjtő. Történeti tárgyú tanulmányai és forráspublikációi főleg a Századokban jelentek meg. Szépirodalmi tevékenysége mellett élete végéig jogtörténeti kutatásokkal foglalkozott. Szlányi Lajos. (838) Festő, Székely Bertalan és Lotz Károly tanítványa. A szolnoki művésztelep egyik alapítójaként ott festette alföldi tájakat ábrázoló naturalista szemléletű képeit. 1949-ben 80 éves korában halt meg. Tóth Kálmán. (1061) Fiatal újságíróként többször meglátogatta Gárdonyit és miskolci, valamint egri lapokban számolt be élményeiről. Töttössy Béla. (840) Matematikus, műegyetemi tanár, a MTA 1. tagja. Ő rendezte sajtó alá Bolyai Farkas Tentamenjét és az Appendix második kiadását. Zsoldos László. (847) Író, újságíró. Egyike volt kora legtermékenyebb novella- és tárcaíróinak. Különösen vidám elbeszéléseivel és regényeivel keltett figyelmet. Ifjúsági könyveket is írt. Korompai János JEGYZETEK 1 Gárdonyi József: Az élő Gárdonyi, Budapest Dante. É. n. (1934) Két kötet. Idevonatkozóan 1. az I. k. 34—40. old. 2 A legidősebb fiúról, Gárdonyi Sándorról van szó, aki nem volt jó tanuló. A levelezésben sok helyen megtalálható az apai gondoskodás bizonyítéka. A bemutatott fogalmazás sok javítgatása megmutatja, milyen nehéz feladat volt Gárdonyi számára a közbenjárás és kérés. 3 Gárdonyi a sokszorosan javított fogalmazványt nem dobta el, hanem üres hátoldalára jegyzeteket írt az Isten rabjaihoz szükséges szerzetes-avatási szertartásról. A kettészakított fogalmazvány a jegyzet 6. és 7. oldala lett. Az összesen 24 sor, grafitceruzával írott szöveg a következőképpen olvasható: „6. Püsp. leveszi a süvegét és maga kezdi: Jöjj el Szt. Lélek. Után Püsp. felkel. Szűz sekrestyébe. Püsp. szűz ruháit megáldja. Három oremusz. Szentelt víz a ruhákra. Szűznek beviszik a sekrestyébe a minisztránsok. Gyűrűt is megáldja, koppant (?). Szűz bejön. Regnum mundit énekel. — 7. A világ uralmát és a föld minden (ékességét) pompáját megvetettem a mi urunk Jézus Kr. szeretetéért, akit láttam, szerettem, akiben jutalmam (?) és akit... — A feketét — Leterítette a fekete lepellel. Meghalt a világnak". Beépítve a regény II. részének XIV. fejezetébe Pl. az első kiadás (1908) 323—327 old. A jegyzet 1—5. oldalait Gárdonyi egy felhívás és gyűjtőív hátoldalára írta, amelyet a szeged Dugonics Nyomda Juhász Gyula verseskötetének előfizetéséhez bocsátott ki 1907. július hó kelettel. 4 F. Malvinnal Gárdonyi a Magyar Hírlapnál találkozott. A levelet a címzett leánya (Baáll Istvánné budapesti lakos) ajándékozta a múzeumnak. 5 A levél Jankov'cs Sarolta egri lakos ajándéka. 6 A levél szövegét a címzett fia (dr. Kulcsár Adorján irodalomtörténész, budapesti lakos) juttatta el az egri múzeumhoz. 7 A levél első szavából (Ebbeony) és a restelkedő hangból arra következtethetünk, hogy valamelyik Göre kötetről van szó. 8 A 3. jegyzetben említetthez hasonlóan ez a fogalmazványtöredék is az Isten rabjai anyaggyűjtő borítékából került elő. Hátoldalán 4 sor, grafitceruzával írott jegyzet, amely így olvasható: 2. a te irgalmad. Rövid Imádság. Azután Adjutorum nostrum (Segedelmünk az Úr neve). 9 Beküldte : Komjáthy Aladár egri esperes-lelkipásztor. 10 A 630, 634. és 635. levél szövegét dr. Ágoston Imre tanár, budapesti lakosnak köszönjük. A levélhez csatolt vers — amelyre más kéz jegyezte fel Gárdonyi Géza nevét — a következő: Fészekből kiesett madár a nevem; És nem tudom mi történt velem ? Annyit sírtam, a szám is belefáradt. Jaj, nem találom apámat, anyámat. Csak az éjjel jött el édes apám. Kard volt kezében, seb a homlokán. Nézett. Szeméből a könny kiesett. — Apukám édes, — fáj-e a sebed? ' 317