Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 8.-9. (1972)

Huszár Lajos: A kisnánai vár éremleletei

11. I. Ferdinánd dénár K-B 1534 A kúttal szemben levő pincében. 1 db. 12. I. Ferdinánd dénár K-B 1538 1 db. 13. I. Ferdinánd dénár K-B 1539 1 db. 14. I. Ferdinánd egykorú hamis dénár K-B 1531-re emlékeztető jelekkel. A belső várfalon kívül a keleti oldalon (1. ábra) 1 db. 15. Szörényi bánság (?) elvert dénár cf. Arch. Ért. 1891. 195. 1. db. 16. Passau Ernst batzen 1522 Pinceboltozat felett 1 db. 17. Francia jeton XV. sz. E) Koronázott pajzsban három liliom, kétoldalt virág. H) Négyszögben liliomos kereszt. Rouyer XXIV. 1.1/' (2. tábra) 1 db. 18. Rézlapkák (3. ábra) 30 db. Az éremanyag közlése után néhány megjegyzést fűzünk egyik-másik példány közelebbi ismertetésére, ami talán a vár történetének a további kutatása szempontjából nem látszik egészen céltalannak. A megjegyzések a leletjegyzék sorszámai szerint következnek. 1. E XII. sz.-i Árpád-kori dénárról bizonyosan csak annyi állapítható meg stílus stb. alapján, hogy az íratlan aprópénzek második csoportjába tartozik, tehát a XII. sz. közepe táján vagy második felében készülhetett. Az Unger-féle Éremhatározó

5 III. István (1162-1172) pénzének tartja (83. sz. alatt) a Hóman Bálint által felállított kronológia alapján, de ez az időrend nem végleges bizonyosságú és így az érem sem tekinthető III. ístván végleges veretének. Minthogy az érem a vártemplom körüli temető egyik sírjából származik, nyilván azon régi, de a XII. században már ritkábbá váló kultikus szokás eredménye, melynél fogva az elhunytakat pénz kíséretében temették el. így az érem a temető datálásához kitűnő segítség, a vár történetéhez viszont csak közvetett adalékul szolgálhat. Egyelőre annyit árul el, hogy a vár területéről származó legkorábbi érem ez idő szerint valóban a tatárjárás utáni időből ismeretes. 3. Önmagában véve figyelemreméltó Zsigmond quartingjainak 45 darabot számláló sorozata. Sokféle verdejegyű példányai egy kisebb zárt lelet anyagát képezik és igazolják a várban ez idő tájt folyó elevenebb életet. A quarting (fyrting) 1430-1437 közötti években került kiverésre és Zsigmondnak erősen inflációs jellegű pénze lett. Eredetileg 400 db ment belőlük egy aranyforintra, de a folytonos romlás következtében 1435 körül már 600 darabot számláltak belőlük az aranyforintra. Az elrejtés pontos idejét nem lehet megállapítani, de bizonyára 1437 előtt kellett, hogy elrejtsék, mert ez a silány pénz Zsigmond halála után nem maradt forgalomban. 5. Albert ezen denárának, melyet az egykorú források a többes számban „denarii triales" néven emlegetnek a pontos veretési ideje meg van állapítva. 1439 első felétől 1439. X. 28-ig Albert idején verték, majd az ő okt. 28.-i halála után özvegye Erzsébet is verette egyideig még. Az itt előkerült példány azonban budai verdejegye (B) tanúsága szerint bizonyosan még Albert idejéből származik, tehát 1439. X. 28. előtt került kiverésre. Ennek a ténynek a leszögezése azért rendelkezik bizonyos jelentőséggel, mert az érem ugyancsak a vártemplom körüli temető egyik sírjából került elő és így datáló értéke is lehet. 8. I. Mátyás aranyforintja az éremsorozat legértékesebb példánya. Mátyás aranyforintjainak későbbi csoportjába, az ún. madonnas aranyforintok közé tartozik. Minthogy a madonnas aranyforintoknak két csoportja ismeretes (fátyolos és koronás Madonnát ábrázló típusok) és a koronázott Madonnát ábrázoló veretek a későbbiek, így ennek a típusnak a veretési ideje 1482-1490 közötti időre tehető. Az előkerült példány verdejegye bizonysága szerint a szebeni pénzverdéből származik. Pénzforgalmi szerepe jelentős a magas értéke miatt, datáló szerepe viszont igen csekély, minthogy az aranyforintok veretesük idejétől kezdve állandóan forogtak évtizedeken, sőt évszázadokon keresztül, így tehát bármikor kerülhettek elrejtésre a későbbi időben is. 216