Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 8.-9. (1972)

Huszár Lajos: A kisnánai vár éremleletei

10. Inflációs korszak emléke II. Lajos előkerült 1524.-i denára is. Ez a pénztípus „nova moneta" néven volt ismeretes, szemben a jó antiqua monetával. Finomsága csak fele volt a régi dénároknak, de kényszerárfolyamon azokkal egyenlő értékben kívánták forgalomban tartani. Az eredmény persze gazdasági zűrzavar lett és bár a nova moneta veretése hivatalosan 1525 közepén megszűnt, ennek ellenére a forgalomból nem lehetett őket kiszorítani egészen a mohácsi vész koráig. 14. Az I. Ferdinánd korából fennmaradt néhány dénár közül a figyelmet leginkább ez az egykorú hamisítvány kelti fel, melyen az évszámot helyettesítő jelek 1531-re emlékeztetnek. Ez a hamis dénár annak a nagymértékben elterjedt magánpénzverésnek a terméke, melyet a kettős királyság zavarai közepette a hatalmaskodó oligarchák űztek a váraikban. Ennek a magánpénzverésnek a klasszikus ideje a XVI. sz. harmincasnegyvenes évei, így tehát az 1531-re emlékeztető évszámmal ez a példány jól beleillik a hamisítások korába. Ezek a magánveretek a királyi dénárok képére készültek, de primitív kivitelben és főként igen rossz finomságban. Minthogy igen távol vagyunk attól, hogy a fennmaradt rengeteg hamis veretet a magánpénzveretők szerint osztályozni lehetne, kívánatos a pontos lelhelyű magánveretek nyilvántartása, mert az azonos példányok sűrűbb vagy ritkább előfordulása bizonyos területen vezethet majd esetleg a magánveretek pontosabb meghatározásához. Arranézve egyelőre semmi adattal nem rendelkezünk, hogy a kisnánai várban is esetleg folyt volna ebben az időben magánpénzverés. 15. A kevés számú idegen pénz között Zsigmond korára esik és a Zsigmond korabeli pénzforgalomhoz kapcsolódik az a kis ezüstpénz, melyet a szőrényi bánság denára néven szokás emlegetni. Réthy László kísérelte meg ezeket Redwitz Miklós szőrényi bán vereteinek tekinteni,

0 de a kérdés nem olyan egyszerű. Minthogy az előlapi éremkép a havasalföldi ducatok éremképeire emlékeztet, a hátlapon látható kereszt pedig előfordul későbbi moldvai véreteken, így inkább a román vajdaságok pénzeivel állhatnak e veretek valamilyen összefüggésben. Annyi bizonyos, hogy a pénzek veretése Zsigmond korában történt, minthogy a Zsigmond-kori éremleletek állandó kísérője, ha csupán egy-két példányban is. Együtt forgott tehát Zsigmond aprópénzeivel es a sok megoldatlan rejtély miatt a biztos leletadatok számontartása ennél a pénzfajnál lényeges körülmény. 16. A batzen (nálunk patz vagy pace formában is) garasszerű veret volt. Nálunk főként a délnémet batzenek terjedtek el a XVI. század első évtizedeiben és 5 Уз magyar dehár értékben forogtak. 17. E XV. századi francia jeton az egykorú számolás könnyítésére szolgáló érem volt. Minthogy a római számok használata idején számtalani műveleteket csak a mai számológépekre emlékeztető vonalas táblán tudtak végezni jetonok segítségével. Csaknem minden várból kerülnek elő hasonló nyugat-európai eredetű jetonok és noha tényleges felhasználásukra nézve igen kevés konkrét adattal rendelkezünk, de például Nádasdyék számadója egyik bécsi vásárlás alkalmából feljegyezte, hogy „Wöttem szám uető pénzt",

7 ami nyilvánvalóan számolási célra szolgáló jeton lehetett. Ez a szerény adat talán némi útmutatásul szolgálhat arranézve, hogy milyen utakon jutottak az ilyen jetonok a magyar várakba, jelen esetben például a kisnánaiba. 18. Végül a leletanyag legérdekesebb és legrejtélyesebb része az a 30 db sima rézlapocska, melyek nyilvánvalóan pénzverés céljára előkészített lapkák voltak. Alak, forma, nagyság és az egyik-másikon feltűnő éremkép-nyom (kereszt szára?) alapján a legnagyobb valószínűséggel a Zsigmond-kori quartingok lapkái lehettek. Jelenlétüket csak egyetlen feltevéssel lehet magyarázni, hogy ti. hamisítás célját szolgálták. Említettük, hogy a quarting állandóan romló finomságú pénz volt egészen a tiszta réz véretekig és elképzelhető, hogy ezt a könnyen hamisítható silány pénzt illegálisan verték a 217