Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 8.-9. (1972)
Nagy Árpád: Négy renaissance kori síremlék a középkori egri Szent János székesegyházból
2. Vaja-i László síremlékének epigráfiájáról A felirat feloldását vizsgálva, utaltunk hazai epigráfiánkban a 8. sor • F • С • betűkapcsolatának szokatlan voltára. A felirat rövidítései minden a megszokott változatokat adják: EPS = EP(iscopv)S .... DIEN = (nicome) DIEN (sis) A dátum írásában az új naptár szerinti nap jelölés mellett ekkor már archaikus vonásnak tűnik a római számjegyes évszám. Az egri feliratos anyagban ennek a kevert dátumformának a Vaja-i-féle sírkő a legkésőbbi példája. 3. A Csaholyi-sírkő epigráfiájáról A leggyarlóbb betűszerkesztésű felirat a vizsgáltak között. Különös az antiqua maiuscula betűsorban a Z betű gótikus reminiszcenciájú írásmódja: 3=z A rövidítések megegyeznek a Vári-i-féle felirat alkalmazott rövidítéseivel. Egyetlen esetben (QVI) felbukkan a Verebélyi-sírkő vizsgálatánál megfigyelt illocatio alkalmazása (11. ábra). 4. A sírkövek időrendjéhez A vizsgált négy sírkő időrendben haladva - habár túlságosan leegyszerűsítetten az egri püspöki udvar 1490-1514 közötti huszonöt évének művészetéről ad áttekintést. A Nagylucsei és Bakócz korában folyt hatalmas építkezés a székesegyházban, ahol feltevésünk szerint Giovanni Dalmata is dolgozott, Este-i Hippolyt idejében egyre lassul; elmennek az építkezéseken dolgozott mesterek, s szobrászok helyében (mint a Csaholyi-sírkő és egy azonosíthatatlan párdarabja tanúsítja) inkább kőfaragókat találunk. Ugyanezt a folyamatot a püspökség gazdasági életében is megfigyelhetjük; a XVí. század első negyedében egyre kevesebb jelentős személyiség szerepel az egri káptalanban is. Ennek a hanyatlásnak tagadhatatlan jelei tehát a régészeti-művészeti emlékanyagban is kimutathatók; a XVI. század első negyedéből olyan faragványt nem ismerünk, amely megközelíthetné a Nagylucsei vagy Bakócz-kori alkotásokat. Nagy Árpád JEGYZETEK 1 Korábban ismertettük vázlatosan a sírköveket: Nagy Á.: Középkori sírkövek a Dobó István Vármúzeum kőtárában. EVH. 6. (1965) 35—39. 2 Vázlatosan: NagyÁ.: EVH. б./1965 /ih. 3 Vizsgálatainkat egyetlen esetben, amikor a személyhez kötés lehetősége a készítő tekintetében felmerült, módszerbeli kísérletnek szántuk. 4 А а'тггкер egyezik a mátraverebélyi templomban álló sírkő címerképével (1. alább részletesen) 5 Feliratméret alatt az О és I betűk indexeit adjuk meg. 6 GerőL.: Eger, Bp. 1954. 28. 7 L. Kempelen В.: Magyar nemes családok. Bp. 1932. XI. „Verebélyi" 8 Kempelen: im. ih. 118
