Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 8.-9. (1972)

Nagy Árpád: Négy renaissance kori síremlék a középkori egri Szent János székesegyházból

Feltevésünk ellenpróbájaként a hiteles Dalmata-művek egyikének, az anconai S. Ciriaco templomban álló B. Girolamo Gianelli-síremléknek betűivel vetettük össze a Verebélyi-sírkő feliratát. 91 ' 3 Eltéréseket találtunk az E betű alsó, vízszintes szár­végének hajlítás helyett egyenes elmetszésében; ugyanakkor az R betűk íves szára meglepően egyezik egy újabb egri töredék azonos betűjével. Az anconai felirat és az egri kisebb eltéréseit (8-9. ábra) indokolja a két faragvány készülte között eltelt 16 év, akkor is, ha egyazon mester kezemunkái. Összehasonlító tábláinkon (8-9. ábrák) az egri, anconai, kassai feliratok E és R betűit, valamint az egri és anconai V betűket vetettük egybe. Az egyezések - leglazább fogalmazásban - egyazon műhelyre vallanak; ha műhely azonosságtól lenne szó csu­pán, feltűnő, hogy 1496/97 - tehát Dalmata Magyarországról való távozása - után ezzel a betűalkotással hazai emlékanyagunkban tudomásunk szerint nem találkozunk. A kétségtelen azonosításhoz azonban teljes hazai emlékanyagunk feldolgozására és a római és párizsi hiteles Dalmata-alkotások betűivel való egyeztetésre is szükség van. Kérdéses továbbá, hogy Dalmata Mátyás király halála után nem Velencében dol­gozott-e, amint egyes feltevések mondják? 92 Ezzel szemben megalapozottabb az a le­hetőség, hogy Mátyás székesfehérvári síremlékét készíthette 1490-1491-ben. 93 Ha feltevéseink helytállóak, Giovanni Dalmata (al. Joannes Duknovich de Tra­gurio) magyarországi működését Mátyás király halála után így rekonstruálhatjuk: 1490-1491: a székesfehérvári Mátyás-síremlék készítése,­1490-1496: az egri Szent János székesegyház szobrászati munkáiban vesz részt,­1490-1492: a diósgyőri (ún. első) oltárt készíti, valószínűleg Nagylucsei Orbán egri püspök részére,­1492: a kassai Szatmári-sztemma készítése; 1493: Verebélyi Simon egri sírkövének készítése,­1492-1493: további, legalább három, egri síremlék faragása. 1496-1497: Trau-ba (Trogir) költözik. így Dalmata megrendelőinek körét egy zárt időszakban, Nagylucsei Orbán és Ba­kócz Tamás egri püspöksége idején, az egri egyházmegye területén találjuk. Dalmata távozásának legfontosabb indoka az lehetett, hogy Bakócz távoztával lelassultak, majd elakadtak az egri székesegyház bővítési munkálatai; tehát - ha feltevésünk Dalmata részvételét illetően helyes - legfontosabb, legnagyobb megrendelését veszíthette el. VI. 1. Vári-i Máté sírkövének feliratáról Mestere a rövidítéseket keletkezése idejének megfelelő formában használta: DNI = D(omi)NI ECCLESE = ECCLES(ia)E AGRIENS = AGRIEN(si)S A. fenti rövidítéscsoporthoz sorolható a dátum „novembris" szavának rövidítése is. A dátum az egri feliratos emlékanyagban az új naptár szerinti napjelölés és az arab számjegyes évszám együttesének legkorábbi példája. Bizonyos tekintetben a felirat sajátosságai közé tartozik az egyelőre rekonstruál­hatatlan címerbe írt betűk kérdése: ezeket azonban csak Vári-i gyűrúspecsétjének e.ő­kerülése, illetve lenyomatának felbukkanása uMn lehet meghatározni (10. ábra). 117

Next

/
Thumbnails
Contents