Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 8.-9. (1972)
Nagy Árpád: Négy renaissance kori síremlék a középkori egri Szent János székesegyházból
V. A Verebélyi-sírkő mesterének kérdéséhez Fenti, epigráfiai természetű megfigyeléseink szerint a sírkő szobrásza - rendkívüli technikai képzettsége mellett - igen jól bírhatta a latin nyelvet is. A felirat elemeinek elrendezése, megszerkesztése, a megadott szöveg egyéni rövidítései, a betűk alakítása és variálása, valamint a dátum tagolása hazai emlékanyagunkban különálló módszert alkotnak. A dátum tagolása révén fentebb utaltunk a Verebélyi-sírkőnek a kassai Szatmári - sztemmával való rokonságára. A sztemma feliratának lekopírozott részletei alapján** úgy tűnik, hogy mester kezéből kerültek ki. Ugyancsak a megfigyelt jellegzetes betűalkotás jelentkezik a budai királyi palota könyvtártermének egyik feliratos oszlopfőjén is, amelyet a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Múzeum kiállításán vizsgálhattam. 84 Egyes betűk esetében hasonló vonatkozásokat mutat egy Zápolya-sírkő (1487) 8a ; kiegyensúlyozatlan betűrajzai és szerkesztésbeli gyarlóságai azonban kirekesztik a vizsgált emlékkörből. Ugyancsak az általunk megfigyelt betűalakításbeli sajátságok szerepelnek a Mátyás-Beatrix arcképkettősön is, amely egy érem-előkép után készült. Itt a T és az E betűk rajza rendkívül erősen emlékeztet a Verebélyi-sírkő betűire,- alighanem egy kéz formálásai. 80 Önmagában a betűalakítás sajátosságai nyilván nem elégségesek ahhoz, hogy egy felirat alkotóját személy szerint megjelöljük, vagy pusztán a feliratelemek kapcsán több szobrászati alkotás mesterét azonosítsuk. A felsorolt emlékek keltezése azonban olyan szorosan illeszkedik egymáshoz, hogy a művészettörténeti attribuciók lezártsága iránt bizonyos kételyeink támadnak : 1. Az egri Verebélyi-sírkő dátuma: 1493. 2. A kassai Szatmári-sztemma készítése : 1492. 3. A budai könyvtár belső díszítése mindenképpen 1490 előtt készült el; mivel a könyvtár 1484-86-ban már irodalmi adatban szerepel, az idézett oszlopfő készítése tehát minden valószínűség szerint 1490 előtt keltezendő ; 4. A Mátyás-Beatrix portrépár keltezése BALOGH JOLÁN megállapítása szerint: 1485-1490 között „lombard-milánói" mester készítette. 87 5. Az egri vár székesegyházának ásatásai során újabban előkerült töredékek feliratos szakaszai olyan közeli kapcsolatban állanak a Verebélyi-síremlék betűivel és faragástechnikájával, hogy keletkezésük között jelentős időbeli különbség nem képzelhető el. A kassai és az egri faragványok keltezése nagyjából: 1492-1496 között lehetséges datálásuk igen rövid idejű egri tevékenységet jelentene. A keltezések fenti kérdései e szerint csak úgy oldhatók meg, ha a felsorolt emlékeket egyazon, Mátyás király budai udvarából induló, felső-magyarországi megrendelésekre dolgozó, vagy a király halála után Felső-Magyarországra áttelepülő mestertől származtatjuk. A faragástechnikai és megformálásbeli jellegzetességek alapján az egyes faragványok készítőit művészettörténeti kutatásunk jó ideje olasz mesterekként tartja számon, így a Mátyás-Beatrix portrépár készítője BALOGH JOLÁN szerint „lombardmilánói" fester volt, s ugyanő a Corvina-oszlopfőt hazai hatások alatt dolgozó olasz mestertől származtatja. 88 A Mátyás-Beatrix portrépár elemzései alkalmával többször felmerült az a lehetőség, hogy Giovanni Dalmata (Johannes Duknovich de Tragurio) alkotásai volnának. 115
