Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 7. (1969)

Szabó János Győző: A hevesi szkitakori temető

Gyöngyök hat sírból jutottak felszínre. (A/2., A/3., B/2., 14., 18., 19.). Nagyrészük vörösesbarna vagy narancssárga üvegből való, hengeresek vagy lapított gömformák bevágott sarkos hullámdísszel és apró korongos szemek. (XI. t. 4., XII. t. 9., XIII. t. 4.) Kivételes előfordulású egy fehér alapszínű kék hullámsávos gyöngy az A/2, sírból (XI. t. 3.). Bronzgyöngyöt is találtunk, zömök-hengeres forma (XI. t. 4. b.) és egy apró korongos borostyánszemet (XII. t. 10.) Gyöngyök nők és gyermekek sírjában fordultak elő, csontvázas sírokban a nyaktájékon. Karperecek öt sírban voltak. Vaskarperecet három csontvázas sírban találtunk (B/3., 17., 19.) Öntött bronz karperecek két szórthamvas sírban fordultak elő. (A/2., B/24.) A vaskarperecek kerek átmetszetűek, csak egynek volt a két vége ép; lapított, ívelt végű (XII. t. 8.). A bronzöntvények nyitott végűek, külső felületükön rovátkolt díszűek voltak. (10. ábra, XI. t. 1.) Karpereceket sohasem párosával találtunk. A csontvázas sírokban mindig a jobb alkarcsontokat fogta át. Karperecek nemcsak női és gyermeksírban voltak, az egyik vaskarperec férfi sírjában (17. sír) került napvilágra. Ez a körülmény, tekintettel az egyéb leleteket nem tartalmazó 17. sírra, amelyben a halottat összekötözött lábakkal és karokkal temették el, aligha igazolja a vaskarperecek ékszer-jellegét. Sokkal valószínűbb, hogy itt a későbbi korokból (pl. avarkorból)

7 ismert rendeltetésükre gyanakodhatunk : varázslatos, a vas különleges erejébe vetett hitből viselték. Csőspirális, bronz huzalból tekercselt ruhadísz az A/3, sírban szétesve került elő. (XI. t. 5.) III. ESZKÖZÖK, FEGYVEREK Orsógombok négy sírban fordultak elő. (A/l. A/3. B/5a., 19.) Két sírban 2—2 példányt találtunk (A/l., 19.) Egy gömbforma (XI. t. 8.), a többi kettős csonkakúpos, amelyek vízszintes spirálban bekarcolt, vagy függőleges ívben betűzdelt díszítést mutatnak. (8. ábra.) Az egyik példány hét függőleges bordával tagolt (IX. t. 6.) ill. hét síkban behornyolt. A szürkés és barna színű csonkakúpos példányok hasi éle mindegyiknek lekerekített, gömbölyített. Orsógombok nők és gyermek sírjában egyaránt előfordultak. Az orsógombos sírok mindig több mellékletet tartalmaztak. Dörzskő három sírban (A/l., A/3., B/3.), őrlőkő egy sírban (B/5b.) szerepelt. Homokkőből készültek. A dörzskövek négyszögű és bevágott élű háromszögű ((XV. t. 2.) kőlapok; az őrlőkő keskeny cipóforma töredéke, az őskori településeken gyakorta felszínre kerülő típus (XIII. t. 8.). A dörzskövek urna alatt, csontvázas sírban a koponya mögött hevertek. Az őrlőkő az 5b. urna mellett ill. az 5a. csontváz mögött került elő, hovatartozása nem tisztázott. Fenőkő töredékét a 21. sz. szórthamvasan eltemetett férfi sírjában tártunk fel. Kerekített sarkú négyszögű átmetszetű, hosszú lapos rúdforma volt, enyhén kiszélesedő és ívelten záródó végződéssel, kerek átfúrással. Anyaga homokkő. (XIV. t. 1.) Vaskés az 5b. urnasírban és a 21. sírban volt; ez utóbbi példány töredékes. Az 5b. sír pengéje keskeny, ívelt hátú bicska. (XII. t. 3.) Vaskés temetőnkben csak férfi-sírban volt. Botvég ? Hengeresre pödrött lemez, bronzfoglalata egy ismeretlen rendeltetésű eszköznek (ostornyélnek?). A lemezen megfigyelhető átfúrásokban nem találtunk szegecseket; a emezt nyílásain felvarrni sem lehetett bepödrött állapotban. Mai alakját ill. a temetéskor rendeltetését másodlagosnak mondhatjuk. Végei íveltek; 1,5 cm átmérőjű elliptikus pálcát burkolt. A 19. sz. női sírban, a jobb felső kar belső oldalán találtuk. (XIII. t. 3.) 5* 67