Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 7. (1969)

Selmeczi Kovács Attila: Hagyományos berendezésű vízimalom a Bene patakon

32 A forgásátvitel műszaki leírását adja Pongrácz P., i. m. (1957) 33. 1. 33 Nóvák D., Malmok. Hasznos Mulatságok. II. Pest, 1834. 19. sz. 145. 1. 34 Elmondta Pintér István (1892) abasári molnár. Hasonlót említett Fehér Gyula (1910) abasári, Czövek József (1887) visontai, Sípos András (1904) gyöngyösi molnár. — Szőlősardón is hasonlót állítottak (s.gy.). 35 Gáthy J., i. m. 74. 1. 36 Frecskay /., i. m. 285. 1. 37 Frecskay J., i. m. 285. 1. — Pongrácz P., i. m. (1967). 38 Hasonló elnevezést használ Schmidt В., i. m. 67. 1. — Frecskay J., i. m. 283. 1. — Czeh J., 1837ből: Mesterműszók. I. Molnármesterség. Nyelvőr, XI. 1882. 287. 1. 39 Schmidt szerint a 2 vagy 3 szárnyú keresztvasat csak a kisebb malmokban használták (Schmidt В., i. m. 68. 1.). — A rögzítésre 1. még: Czeh J., i. m. 287. 1. — Dékáni К., i. m. 58. 1. 40 A keresztvas mérete: hosszúsága 42 cm, külső szélessége 13 cm, középszélessége 9 cm, vastagsága 6 cm, nyílásmérete 6x5 cm. 41 Elmondta Pintér István (1892) abasári molnár. 42 Ezeket a helyeket elsők között említi Schmidt В., i. m. 63. 1. — Czövek József visontai molnár állítása szerint a farkasmályi bányákból szerezte be a követ, amit maga faragott ki, és alkalmas volt őrlésre. 43 A kő őrlőfelületének 3 része van. A legbelső az etető, vagy gyűjtőlap, ami a szemet továbbítja. Ezt követi a darálólap, legkívül van az őrlőlap. Vö. : Pongrácz P., i. m. (1967) 205—206. 1. 44 L. ehhez: Pongrácz P., i. m. 206. 1. és 168—169. ábrák. 45 Schmidt В., i. m. 63. 1. 46 Hasonló eszköz leírásával nem találkoztam. 47 Juhász A., Vízimalmok a szegedi Tiszán. A Móra Ferenc Múzeum évkönyve 1958—59. Szeged, 1960. 136—137. 1. 48 A hegyescsákány hossza 35 cm, középszélessége 4 cm, vastagsága 6 cm. Nyele 36 cm. 49 Számos elnevezése ismeretes. Pl. kisgarat {Frecskay J., i. m. 284. 1. — Dékáni K., i. m. 59. 1. — Juhász A., i. m. 136. 1. stb.), csillegő, csellegő, garatfiók, életrázó. Vö. : Frecskay J., i. m. 284. 1. 50 Szemeresztő csiga elnevezés is előfordul. Vö. : Dékáni K., i. m. 59. 1. 51 A munka részletes leírását 1.: Selmeczi Kovács A., A mátravidéki molnárok. 193. 1. — A munka hasonló elnevezését közli a XVII. századból На В., A vízimalmok teljesítőképessége a XVII. század végén. Agrártörténeti Szemle, VI. 1964. 419. 1. — A szegedi hajómalmok is ,,egy tallóra őrték mög" a gabonát. Juhász A., i. m. 137. 1. 52 Hasonlót említ Juhász A., i. m. 137—138. 1. 53 Jekelfalussy J., Magyarország malomipara. Nemzetgazdasági Szemle, X. 1886. 61—62. 1. 64 Juhász A., i. m. 138. 1. 53 Perjés G., Mezőgazdasági termelés, népesség, hadseregélelmezés és stratégia a XVII. század második felében. Bp., 1963. 189. 1. ** Па В., i. m. 421. 1. 57 Ez napi 9,34 q gabona megőrlésere vonatkozik. Bogdán I., Adalék vízimalmaink műszaktörténetéhez. Agrártörténeti Szemle, VI. 1964. 433. 1. 58 Bogdán L, i. m. 434. 1. *

9 A malom utolsó tulajdonosa 1917-től Hever György, kőműves mester volt. 330