Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 7. (1969)

Selmeczi Kovács Attila: Hagyományos berendezésű vízimalom a Bene patakon

JEGYZETEK 1 Gáthy J., A Malmokról. Tudományos Gyűjtemény. XVI. 1832.

1. 72. 1. 2 Pongrácz P., A mezőgazdasági jellegű ipari építészet műemlékei. A malmok. Bp., 1957. 112. 1. mell. 3 Nóvák D., Malmok. Hasznos Mulatságok, Pest, 1834.11.19. sz. 145—150. 1. — В., Gőz- és vízi malmokról. Kémlő a Gazdaság, Ipar és Kereskedésben, Pest, 1836. 25. sz. 193—194.1. —Takáts S., A magyar malom. Századok, XLI, 1907. 236—249. 1. — Besskó J., Régi malomszerkezetek. Molnárok Lapja, XV. 1908. 4. sz. 78.1. —Lambrecht K., A magyar malmok könyve. I. Bp., 1915. 33—34.1. — Dékáni K., Az erdélyi patakmalom részeinek nevei. Ethn. XXVI. 1915. 57—59. 1. — KissL., Vízimalmok a Nyírségen. Népr. Ért. XXX. 1938. 85—97. 1. 4 Pongrácz P., Régi malomépítészet. Bp. 1967. 57—90. 1. 5 Erre vonatkozó részletesebb adatokat 1. Selmeczi Kovács A., A mátravidéki molnárok élete a XIX. század végén. Ethn. LXXVIII. 1967. 189—190. 1. 6 Szederkényi N.. Heves vármegye története. IV. (1687—1867). Eger, 1893. 487. 1. 7 Borovszky S., Magyarország városai és vármegyéi. Heves vármegye. Bp., 1909. 137.1. 8 Káplány J., A benei kallók és malmok. Gyöngyösi Kalendárium, II. Gyöngyös, 1910. 82. 1. 9 Rázus J., Gyöngyösi céhek, ipartársulatok és a gyöngyösi ipartestület 25 éves története. Gyöngyös, 1928. 35. 1. 10 Itt mondok köszönetet Nagy Gyula múzeumigazgatónak és Fehér Miklós tanárnak munkám támogatásáért. 11 A Mátra vízimalmai nagyobbrészt településen kívül, lakatlan területeken álltak. Vö.: Selmeczi Kovács A., A vízimalmok és molnárok társadalmi szerepe Gyöngyös vidékén. Dikáköri Füzetek I. 2. sz. Kossuth Lajos Tudományegyetem, Debrecen, 1967. 118., 121. 1. 12 Vö.: Bender В., A vízhasználatról, különös figyelemmel a vízimalmokra. Molnárok Lapja, XII. 1905. 51. sz. 1200—1202. 1. 13 Pintér István abasári molnár tulajdonában levő 1911-ben Miskolcon készített Helyszínrajz (1:2880) engedélyes példánya jól mutatja a sorban elhelyezkedő malomépületeket. 14 A gyöngyösi molnárok az 1400-as években szabályozták és Abasáron vezették el a Bene patak vizét. — Rázus /., i. m. 33. 1. 15 Rázus J., i. m. 34. 1. — A régi malomépítkezésre Takáts S., A magyar faragómolnárok. Rajzok a török világból. II. Bp., 1915. 423—437. 1. 16 1715-ben a Bene patak fölött 2 malom működött. Ladányi M. : Hevesvármegyei ismertető és adattár. Magyar városok és vármegyék monográfiája XX. Bp., 1936. 130.1. Ez megfelel a mai, vörösmarti határban húzódó malomhelyeknek. — Takáts S.-tól tudjuk, hogy a malomhelyeknek egykor igen nagy jelentőségük volt, amelyeket mindig számon tartottak. Vö. : Takáts S., A magyar malom. 150. 1. 17 Az 1911-es abasári malomcsatorna helyszínrajzán Fehér Pintér Alajosné malma néven jelölt malom egyik belső tartógerendájába 1717-es évszám és olvashatatlan szöveg van vésve. 18 E malom és a Bene völgyi malmokra vonatkozó hasznos telekkönyvi adatok a gyöngyösi telek könyvben találhatóak. 19 A rajz részlet Csóka Lászlóné pálosvörösmarti lakos tulajdonában levő Rábel Ignácz veresmarti vízimalmának helyszínrajzából (1:2880) Miskolc, 1911. 20 Selmeczi Kovács A., A mátravidéki molnárok, 192. 1. 21 Vö.: Lambrecht K., i. m. 34. 1. — Pongrácz P., i. m. (1957) 12. 1. 22 A vízikerék teljesítményét részletes számításokkal vizsgálja Pongrácz P., i. m. (1967) 75. 1. 23 Vö.: Takáts S., A magyar faragómolnárok. 423. skk. 1. — Pongrácz P., i. m. (1957) 21. 1. 24 Elmondta Fehér Gyula abasári molnármester. 25 Vö.: Strasser A., A vízikerékről. II. Felülcsapó vízikerekek. Molnárok Lapja, VIII. 1901. 33. sz. 7—8.1. 26 „Szembetűnő, hogy számítás nélkül, pusztán mesterről mesterre szálló gyakorlati tapasztalatok alapján méretezett vízikerekek teljesítménye mennyire megközelítette a malom működéséhez szükséges tényleges energiaigényt" Pongrácz P., i. m. (1967) 70. 1. 27 Pongrácz ezt a formát zárt- vagy rekeszes vízikeréknek nevezi. Pongrácz P., i. m. 75. 1. — Cellás keréknek is nevezik. Vö.: Schmidt В., A malomipar kérdések és feleletekben. Bp., 1929. 28. 1. 28 Hasonló elnevezést említ Dékáni K., i. m. 57. 1. 29 Frecskay J., Mesterségek szótára. Molnármesterség. Bp., 1912. 282. 1. — Szőlősardón (Borsod m.) is hasonló anyagból készült (saját gyűjtés). 30 Hasonlót ír le Frecskay J., i. m. 283—284. 1. 31 Frecskay J., i. m. 283. 1. 329