Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 7. (1969)

Bakó Ferenc: Népi építkezés Eger környékén a XVIII. század derekán

Kerecsend Tárgyalásunk időpontjában 87 családot tartottak nyilván Kerecsenden és ebből 30 család, vagyis 35% igényel épületfát. A harmincegy telepes közül tizenöt magyar és szláv nevű, a többi tizenöt német volt. Az épületfa nemeit a rovatok fejlécének feliratai jelölik meg. A tizennégy rovat az épületelemeket a következőképpen osztályozza: nagy ágas, szelemen, mestergerenda, általgerenda, vízvető, horgas, kivetünek (?) való, ajtófélfa, léc, koszorúágas, farhorgas, falra való gerenda, karó és vessző. Az egyes épületelemek közül a legjelentősebb nagyágas csaknem minden igénylésben helyet kap. Ez alól csak négy kivétel van : három istálló és egy kamra. Ebből egy istálló és a kamra építője német, egy másik istálló pedig a „quartélyos" számára épült. Az ágasok száma leginkább kettő (16 esetben), ritkábban három (6 esetben), ahol pedig csak egyet kérnek, ott javítás lehetett a cél. Három ágasfát mindig lakóháznak igényeltek. Többnyire együtt fordul elő a szelemennel és a horgasokkal. Ahol nem így van, ott vagy igénytelenebb gazdasági épületről, vagy javításról van szó. A lakóépületekhez igényelt szelemenek száma három (1 esetben), vagy inkább kettő (8 esetben); istállóra többnyire egy volt szükséges. Horgas is minden építményhez kellett, mindössze 3 esetben nem kértek, ahol az igény amúgy sem fed teljes épületet. Ugyanez volt a helyzet a tetőszerkezet járulékával, a /éc-cel is. Kivételt képez egy istálló (Gubányi L. tulajdona), amely teljes épületnek látszik. A léc mennyisége az épület hosszától függően 1 és 4 kocsirakomány között volt. Tizenöt igény tartalmaz mester gerendát, egy esetben kettőt, különben mindig csak egyet, és csak lakóépületre. A mestergerenda többnyire együtt szerepel az általgerendával. Az eseteknek mintegy felében igénylik, de néhány istállóhoz mestergerenda nélkül is. Tíz lakóépületen és kilenc istállón alkalmazták. Feltűnő, hogy 3 lakóépület, 3 istálló és 2 fészer esetében hiányzik, itt tehát feltételezhető a födém hiánya. Az általgerendák száma lakóépületen 8—10—14, istállón 2—3—4 darab. Minden teljes épület igényében szerepel vízvezető is: lakóépülethez 6—8—12, istállóhoz 4—4 darab. Külön figyelmet érdemel a teljes biztonsággal ki nem olvasható „kivetünek való'", esetleg „kürtünek való" fa. A helyes leolvasást az is nehezíti, hogy ez az épületelem más falu igénylésében nem szerepel. Mindig 4 darabot kérnek belőle, mind a 12 esetben, amikor igénylik: 9 alkalommal lakóépületre, kétszer istállóra és egyszer fészerre.

21 15 igénylésben helyet kapott az ajtófélfa is, melyet tíz lakóépületre és öt istállóra kértek. Általában két párat tüntet fel a lista, de két alkalommal négy párral is találkozunk. Ezek négysejtű lakóépületek lehettek. A koszorúágas 9 igényben fordul elő, mind istállóra és fészerre vonatkozik. Számuk hat és nyolc. Négy alkalommal karóval (40, ill. 30 db) és vesszővel (2—2 szekér rakomány) együtt jelenik meg, kétségtelenül úgy, mint a sövényfal anyaga. Öt esetben viszont ezek nélkül tűnik fel, talán vályogfalba állítva alkalmazták. A karó és a vessző egy kivétellel mindig együtt jár: mind a 9 igény istállóra vonatkozik. Karóból 20—30—40 darabot, vesszőből 1—2 szekérrel igényeltek. Ritka volt a farhorgas, mindössze két igény említi és fészeren alkalmazták. Egyetlen előfordulása van csak a falra való gerendának, amit a nótárius házára kérnek, a szükséges mennyiség ebből 6 darab volt. A harminc igénylőből tizenöt kétségtelenül lakóház építésére kéri a fát, de ide számítható a „kamra" négy igénye is, amely a lakóház bővítéseként fogható fel. Tekintetbe véve azt, hogy a falu házainak száma 1765-ben 59, úgy a 15 új ház az épületállományt mintegy 25%-al gyarapította.

22 A többi igénylő istállót, fészert, disznóólat akar építeni, vagy javítani. 265