Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 7. (1969)

Sedlmayr János: Javaslat az egri várban lévő Szépbástya helyreállítására

JAVASLAT AZ EGRI VÁRBAN LEVŐ SZÉPBÁSTYA HELYREÁLLÍTÁSÁRA A Szépbástya helyreállítása több szempontból is nehéz kérdéseket ad fel a tervezőnek: Városképi szempontból távolról a várfalak felett kiemelkedő tömegként jelentkezik, a Vár belső képében — a Varkoch kapun belépve — a legszembetűnőbb építmény. A Szépbástya tehát az egész együttes jelentős része, amely távolról befolyásolja a vár sziluettjét, közelebbről pedig tükrözi a műemlékhelyreállítási munkák módját. Nehezíti a tervezést a bástya igen rossz állaga, egykori alap és belső gerendarácsozatának pusztulása, valamint külső falazatának természetes leomlása, ill. mesterséges bontása. Rendkívül csekély már a megmaradt és a helyreállítás során bemutatható falsík, noha a bástya teljes egykori tömege — földkitöltése — nagyrészt áll. A vár külső képében ma általában mindenütt a XVI. századi erődjellegű várfalak — kortinák és olaszbástyák — dominálnak, amelyek újkori védelmi jellegüknek megfelelően „laposak" és szinte sivár képet adnak. E falak felett jelennek meg a Vár belső épületei és építményei, többek között az ágyúdombok és ezek közül a déli oldalon a legjelentősebb tömeg is : a Szépbástya. Nemcsak távolabbi nézetekben, hanem a Belváros közelebbi utcáiról, tereiről és épületeiből egyaránt megjelenik jellegzetes tömege és különösképpen szembetűnik majd a helyreállítás után. A Vár belső képében a Szépbástya már közvetlen közelségből, „anyagszerűségében" tárul fel. Innen határozottan ki kell tűnnie annak, hogy mennyi maradt meg az eredetiből, mi a kiegészítés ? E szempontból utalnia kell a Vár egyéb helyen végzett helyreállítások módjára, miáltal mint első impresszió után várhatjuk munkánkkal szemben a közönség helyeslését vagy elutasítását. A Szép-bástya helyreállítását nemcsak egykori jellegének visszaállítása miatt, nemcsak az említett rossz állaga, életveszélyessége miatt, és nemcsak városképi szempontok miatt tartjuk szükségesnek, hanem ugyanannyira jövőbeli rendeltetése miatt is. Tervünk szerint ugyanis a bástyát kilátó céljára felhasználhatnánk, amelyre a látogatók — első útj ükként — biztonságosan felsétálhatnak, és amelynek teraszáról tájékozódhatnak. Megtekinthetik Eger városképét madártávlatból, eligazodhatnak a Vár szerkezetében, beláthatják legfontosabb építményeit, ill. romterületeit, valamint a védelmi falak kiterjedését. A terasz 600 m

2-nyi felső felületén nagy létszámú közönség fér el, ahol — továbbá — alkalmi ünnepségek tarthatók: a helyreállított bástya helyhez nem kötött várjátékok egyik állomása is lehet. Ezzel szemben nem javasoljuk az ágyúdomb meglevő földtömegének szétbontását, és benne bármely rendeltetésű tér kialakítását, mivel ez nemcsak mérhetetlen földmunkával járna, hanem ezzel az eredeti, földdel tömören kitöltött ágyúdomb jellegét is megszüntetnénk. A helyreállítás elvi-metodikai szempontjai mellett még két nehéz kérdést kell megoldani: a helyes új szerkezet megválasztását és a szinte teljesen elpusztult külső fal pótlását. A szerkezeti-statikai problémák nemcsak a vastag, 4 m széles külső fal egykori gerendavázának pusztulásából adódnak, hanem abból is, hogy a bástya közvetlen környezetében — 14 Az Egri Múzeum Évkönyve 209