Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 7. (1969)

Sedlmayr János: Javaslat az egri várban lévő Szépbástya helyreállítására

különösen a nyugati oldalon — sokkal mélyebb szintet szeretnénk megtartani, mint amilyen egykor — építésekor — hozzátartozott. A bástya alapozási síkja egyébként is magasan az átlagos nívó fölött volt (a 191,5 m-es magasságban) azáltal, hogy egy korábbi földműre építették. Ezzel szemben a déli várfalban megtalált, általunk kibontásra kerülő gótikus torony kapualjának szintje a bástya alapsíkjától mérve 13 m-rel van mélyebben (pontosan 178,8 m magasságban). A Szép-bástya teraszának koronaszintje és a tőle néhány méterre levő megnyitandó kapu szintje között 23 m különbség mérhető, amely számok már önmagukban is érzékeltetik az új szerkezettervezés nehézségeit. Ilyen problémákat csakis korszerű szerkezettel lehet megoldani. Célunk az, hogy ezt minél kevesebb műemléki érték pusztulásával és a lehető leggazdaságosabban oldjuk meg. (Szerkezettervező: Mayer József, OMF.) A bástya tervezett tömegbeli és homlokzati megjelenésében — ahogy említettük — vissza kívánjuk állítani a sokszögű szabálytalan oldalfalú csonkagúla formát. Ezt az új határfalat azonban egyrészt nem eredeti anyagból, vagyis kváderkőből készítenénk, hanem vékony vasbetonból ; másrészt nem az alacsony meglevő falakra helyeznénk a köpenyt, hanem mintegy esernyőként — felülről „lógatnánk le" és borítanánk rá az építményre. A régi fal és új köpeny között így mintegy méternyi köz maradna. Ez a sötét hatású választócsík egyértelműen elkülöníti a kiegészítést, ezenkívül egyben csökkenti annak hatalmas új felületét is. A Szép-bástya helyreállítása a folyamatban levő, programterv szerint folyó munkák ma már időszerű fázisát képezi. Környezetében észak felől a Székesegyház restaurálása 1971 év végére befejeződik, 1968-ban elkészült a keleti oldalon a Baldigara-féle védelmi rendszer és a délkeleti fülesbástyán elhelyezett Gárdonyi-sír kialakítása is. A bástya helyreállításával egy időben szeretnénk a gótikus kaputornyot is megnyitni, amelyeknek együttese a Vár egyik legérdekesebb része lehet. Sedlmayr János 210