Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 7. (1969)
Kovács Béla: Kabarok és palócok
tuk húzódó díszített padka ornamentikájának stíluskritikai vizsgálatára alapozták. Eszerint a sajátosan díszített oszlopok motívumainak összetevőit a kazár birodalom területének művészeti alkotásai között lehet keresni. 51 A templom építészeti vizsgálata azonban másra bizonyít. A látható „féloszlopok" nem illenek be az egyszerű alaprajzi templom szerkezetébe. 1968 nyarán a „féloszlopok" mellett megvéstük a falat és azt tapasztaltuk, hogy ezek tulajdonképpen egész oszlopok voltak. Arra gondoltunk, hogy Feldebrőhöz hasonlóan egy valaha többosztatú teret úgy szűkítettek be egyhajós templomtérré, hogy az északi és déli oszlopsor vonalában falat húztak és az oszlopok felét a fal belső síkján láthatóan hagyták. Ilyen térszűkítést végeztek a feldebrői, valaha öthajós templomnál is, de itt az oszlopok egész testét a választófalba építették. Az 1968-ban és 1969-ben végzett kisebb ásatás során azonban meggyőződtünk arról, hogy a templom déli oldalán semmiféle olyan nyom nem található, amely valaha többosztatú tér meglétére vallana. 52 Tekintettel arra, hogy a hajóban levő oszlopok nem illenek be a templom építészeti rendszerébe, arra kell gondolnunk, hogy ezeket másodlagosan, díszítő célzattal építhették be. A jelenlegi templomtól nem messze, a falu határában templomromokra találtunk és talán ennek feltárása közelebb vihet majd a korántsem megoldott probléma tisztázásához. Egyházi építészeti emlékeink közül korban ide lehet sorolni az Aba nemzetség Kompolthy ágának kisnánai várában feltárt körtemplomot is. A templom mellett eddig feltárt temetőrész legkorábbi sírjait a XI. század második felére keltezhetjük. 53 Bizonyosan ebből a temetőből származik az a három, nagyméretű, durva faragású, másodlagos helyzetben talált sírkőlap, amelyek közül az egyiken egyenlőszárú kereszt vésett rajza, kettőn pedig primitív, emberi alakot ábrázoló dombormű látható. A kereszttel díszített sírkőhöz hasonlót ismerünk a magyar anyagban, 54 de a két emberalakosnak még nem sikerült európai társait találni. Véleményünk szerint e sírkövek is az itt élő kabarok emlékei és ehhez hasonlóakat a volt kazár birodalom területén kellene keresni. 55 Területünkön tehát olyan egyházi építészeti emlékeket találunk, amelyek az itt letelepült népesség bizánci ritusú kereszténységére vallanak. A görög kereszténység nyomait másutt is megtaláljuk az országban, a korai időkből elég csak Gyula és Ajtony megkeresztelésére, a veszprémvölgyi vagy a szávaszentdemeteri görög kolostorok alapítására hivatkoznunk. 56 Ezek a tények azonban Bizánc közvetlen befolyásával könnyebben magyarázhatók, nem úgy, mint területünk esetében, ahol a közvetlen bizánci hatás már csak a távolság miatt is nehezebben érvényesülhetett. Nem tételezhetünk fel tehát mást, mint a honfoglalás előtt megismert bizánci kereszténységnek a kabarok között továbbélő emlékét. Vizsgáljuk meg, hogy a tárgyi emlékanyagon kívül egyéb adatok támogatják-e feltevésünket. Atemplomok védőszentjeinek, a patrociniumoknak vizsgálata segíthet a kérdés eldöntésében. A görög egyházra jellemző néhány olyan szent tisztelete, amelyet a nyugati egyházban vagy nem ismernek, vagy tiszteletüket a bizánci egyháztól veszik át. Ezek közül első helyen a Szent Demeter kultuszt említhetjük, de ide sorolhatjuk Szent Kozma és Dámján, a csodatévő myrai Szent Miklós és Szent György tiszteletét is. Moravcsik Gyula szerint „...a Szent Demeter tiszteletére szentelt egyházak esetében a bizánci hatást már eleve feltételezhetjük." 57 Nem mondhatjuk ki ezt ugyanilyen egyértelműen a többi szentek tisztelete esetében, csak akkor, ha más adatok is bizonyítják a bizánci befolyást. Eger középkori templomai között Szent Demeter és Szent Kozma és Dámján tiszteletére szentelt plébániatemplomokat találunk. 58 Talán ennek a korai kereszténységnek a megléte határozta meg az egri püspöki székhely kiválasztását. A magyar püspökségek általában olyan helyen létesültek, ahol vagy a királyi család birtokainak központja, vagy ahol a család tagjainak lakóhelye volt. Eger környékén Aba Sámuel szállásterülete volt és ez magyarázza nemcsak a püspöki székhely helyének a kiválasztását, hanem a görög patrociniumok meglétét is. 59 166
