Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 7. (1969)

Kovács Béla: Kabarok és palócok

musnál említett Hímesudvar is földből készült, palánkkal, sövénnyel megerősített várat je­lenthetett. 32 A Fancsal, Fancsika, Fonó helyneveket Abaüj, Bács, Bihar, Heves, Pozsony, Temes, Tolna, Ugocsa és Zala megyékben találjuk meg, tehát a határvédő jelleg bizonyos mértékig itt is felfedezhető. Nem ilyen egyértelműen állapítható ez meg a Nyék finnugor eredetű törzs­nevünk esetében, amelynek etimológiáját a közszó nyék 'folyó mellett levő erdő, berek' jelentés alapján a gyepű, határvédő akadály szónak egy jelentésbeli rokonának tartják, és a Nyék törzsnév a honfoglalás előtti magyar határvédelemnek, a gyepűrendszer egy fajának emléke, azaz egy olyan törzs neve, melyre a határ, a „nyékek" védelme volt bízva." 33 Egy 1165-ben kelt oklevélben a pozsonyi várszolgák között Nichw, Fonsol, Arichdi nevűeket emlí­tenek. Ezek a szolgák a vár körül végzett munkájuk — a vár sövényeinek, árkainak rendben­tartása — után kaphatták nevüket. 34 Ha a Nyék törzsi névből alakult helyneveket megfigyeljük, azt tapasztaljuk, hogy Po­zsony (3 előfordulás), Hont, Komárom, Pilis, Sopron, Vas, Veszprém, Fejér, Tolna (2 elő­fordulás), Bács, Szerem, Valkó, Krassó, Zaránd, Bihar (4 előfordulás) és Szilágy megyékben szinte egy nagy félkörben találhatók, de nincsenek meg Nógrád, Heves, Abaúj, Zemplén és Szabolcs megyékben, ahol főleg a hasonló értelmű Bolya és Fancsal helyneveket találjuk, de megvan Nyéklkdháza. nevében, éppen a nem kabarnak tartott Örsúr szállásterületén. 35 Bizonyosan török eredetűnek, esetleg avarnak tartják nyelvészeink a Bécs helynevet. A szókezdő p>b>v változást szem előtt tartva Pécs Bécs Vécs hangalakú szavakat, illetve ezek továbbfejlődött változatait kell megtalálnunk: Péc, Pécel, Pecöl, Vece, Vecse, Vecsés, Vecsej, Vecseny, Becs, Becse, Becske, Bécz helységnevek formájában. Ezeket pedig meglehe­tősen nagy számban lelhetjük fel. Melich János szerint a kun, besenyő, avar nyelvben lehe­tett egy bee köznév, s ez van meg a hazai és az ausztriai Bécs elnevezésekben, de sem a köz­név meglétét, sem értelmét nem tudta bizonyítani. 36 Pécs város nevét általában egy 'öt' je­lentésű számnévből magyarázzák, a város Quinque Ecclesia és Fünfkirchen neveinek ana­lógiájára. 37 E helynevek magyarázatát most más irányból kíséreljük meg. Dlugos XIV. századi len­gyel krónikájában az 1205. évnél az oroszoknak a palócok felett aratott győzelmét írja le. Az oroszok megrohanják a palócok táborát „.. .et invadentes tabernacula, que ipsi magis proprio et usitato vocabulo turres, idest wiece appellant... " 38 A wieco vjecso vecso vécse >vécs hangfejlődést elfogadva a vecs-nek 'sátor, tornyos lakóalkalmatosság' értelmet kell tulajdonítanunk, átvitt értelemben az ilyen sátrakból álló tábort, kisebb települést. Alátá­masztja magyarázatunkat a Nesztor-krónika szóhasználata is, mely a Kiev alatt elvonuló magyarok lakóalkalmatosságát veza-пак említi, éppen úgy, mint amikor más helyen a polo­vecekről ír, de egyébként a sater 'sátor' szót használja. A kazárok fővárosát, Sarkéit BJela­veza-пак említi meg. 39 Sarkéi nevét Fehérvárnak fordíthatjuk, 40 ami tulajdonképpen magát a települést jelenti inkább, mint magát az épített várat. Ezért a wiece — veza kun—polovec, tehát törökös közszóból alakult Vécs, Pécs, Bécs helyneveket és variánsaikat a 'lakóhely', a 'település' megfelelőinek tartjuk, éppen úgy, mint ahogy a magyar földrajzi névadásban igen gyakran megtaláljuk a Lak helynevet. A veza hangalakból talán a Vezseny, Vázsony, Veze­kény, Veszkény helyneveket is ide lehet sorolnunk. 41 Vécs helynév van Heves, Zemplén, Bihar, Zaránd, Bodrog, Vas, Veszprém és Fejér megyékben. A Bécs helynevet Ausztrián kívül Pest, Bodrog, Zala, Szatmár, Veszprém, Nóg­rád és Torna megyékben találjuk meg, több helyen a Bécs a település egy különálló részét jelenti. Elképzelhető, hogy az állandó település mellett esetleg kisebb, sátrakból álló falurész lehetett. 42 A két bizonyosan törökös közszóból képzett helynevünk alapján tehát a Bolya, Vécs és Vezekény, illetve az ebből képződő helyneveket olyanoknak tekintjük, amelyek megfelel­nek az általunk megállapított kritériumoknak. Kérdés, akad-e még közelebbi területünkön 164

Next

/
Thumbnails
Contents