Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 7. (1969)

Kovács Béla: Kabarok és palócok

ilyen fajta helynév ? Talán ide lehet sorolni a Kocs helynevet,

43 amelyet Egerszalók határában Kocstető néven találunk. Nem véletlen talán, hogy a Gesta 28. fejezetében említett Ohat nevű kun vitéz nevét őrző Ohat helynév szomszédságában is Kocs helynevet találunk. Hasonló lehet a török ata ős, apa' jelentésű közszóból képzett Áta, Atya, Átány helynév is,

44 Apc neve a török quapsa 'körülvenni' ige névszói származékából fejlődhetett, mint ahogy ebből alakult ki a honfoglalás előtti török kapca jövevényszavunk.

45 Ide sorolhatnánk a csuvas sol>sul 'kaszál', török cal 'levágni' igéből alakult Csal elpusztult falu nevét Debrő, Tófalu és Kál körzetében. Kai jelentését a török 'maradj, maradék' szóból magyarázzák.

46 A palócnak tartott területen találunk tehát olyan török közszavakból alakult helyneveket, amelyek egy török nyelvű népcsoport földrajzi névadását bizonyítják. Tekintettel arra, hogy okleveles adatokkal nem, vagy alig lehet a helynevek korai előfordulását bizonyítani, csak azt fogadhatjuk el, hogy e területen a kabar, vagy esetleg a X. század második felében betelepült besenyő népesség helyneveit találjuk.

47 A földrajzi nevek vizsgálatát megnehezíti az a körülmény, hogy zömében csak a meglevő, vagy a középkori okleveles anyagban fellelhető földrajzi neveket vehetjük számításba, mert hiányzik az egész ország területének kellő részletességgel felgyújtott élő és történeti névanyaga. Ennek ellenére vizsgálódásunk mégis feltárt bizonyos tényeket, amelyek a Gesta településtörténeti adatait támasztják alá. A továbbiakban a Palócföld tárgyi emlékanyagából kísérelünk meg következetéseket levonni. Első helyen a feldebrői templomot említjük, amelynek formai, alaprajzi elrendezése nemcsak hazánkban, de egész Európában is szinte egyedülálló. A múlt század óta sok értekezésjelent meg a templomról, de a kérdés a mai napig sem tekinthető teljesen tisztázottnak.

48 Václáv Mencl 1959-ben megjelent tanulmányában azt a megállapítást tette, hogy a sajátos térképzésű templom építészeti előzményeit nem a nyugati, hanem a bizánci kereszténység körében kell keresnünk. Véleménye szerint a Mátra alján megtelepült kabarok és így az Aba nemzetség még a kazár birodalomban megismerkedett a bizánci rítusú kereszténységgel és a honfoglalás után Magyarországon is sajátos stílusú templomokat építettek, amelyeket még a pontusi területen megismert építészeti formák és motívumok felhasználásával alakítottak ki.

49 A történeti tények ismeretében elfogadhatjuk ezt a feltevést; a feldebrői templomot és a valaha hozzá csatlakozott kolostort az Aba-nem legkorábbi nemzetségi monostorának tartjuk. A kabar nemzetségek közül kétségtelenül az Abák közéleti szereplését ismerjük a legjobban és a nemzetség legtekintélyesebb tagja Aba Sámuel király volt. Kutatásaink során megállapítottuk, hogy a feldebrői templom építtetőiének sajátos célja volt: impozáns temetkezési hely készítése, hiszen a centrális térelrendezésű templom középpontja az altemplomban levő sírkamra. A magyar krónikák szinte egyöntetűen írják le Aba Sámuel megölésének és temetésének körülményeit. A ménfői csatavesztés után menekülő királyt „in villa quadam in scoobe veteri" ölték meg és a falu mellett levő templomban temették el. A szövegben szereplő scoobe szóalak a scrobe kifejezés rontott formája. Az „in scrobe veterV kifejezést még a Képes Krónika legújabb kiadása is az 'Öregbarlangban' szóhasználattal fordította le, amely nehezen képzelhető el magyar helységnévnek. A scrobs szó árkot, gödröt jelent és ugyanez az értelme a szláv nyelvből származó Debrő névnek is, tehát a krónikás a szláv helységnevet latin tükörszó formájában adta vissza. Aba Sámuel személyéhez köthetően tehát a bizánci rítusú kereszténység olyan építészeti emlékét találtuk meg Feldebrőn amely a terület honfoglaláskori etnikumának meghatározásánál tárgyi bizonyítékul szolgálhat.

50 Hasonló korú és jellegű emléknek tartjuk a Feldebrőtől nem messze fekvő Tarnaszentmária falu templomának sajátos kőfaragványait is. Korábban úgy vélték, hogy a templomhajó az Aba nemzetség pogánykori nemzetségi gyülekezőhelyének épülhetett, majd a kereszténység elterjedése után ezt a részt szentéllyel megtoldva alakították át templommá. Ezt az elképzelést főleg a hajó belső falsíkjain látható, kőből készült „féloszlopok" és az alat165