Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 7. (1969)

Kovács Béla: Kabarok és palócok

Éppen a lehetőségek korlátozott volta miatt kényszerült eddig a kutatás arra, hogy e népcsoport kialakulására inkább logikai úton levont következtetésekből született, mint kellő és hiteles történeti adattal támogatott feltevéseket kockáztasson meg. E hipotézisek egy része esetleg már alapjaiban hibás indítású, más része addig tetszetősnek és elfogadhatónak tűnik, amíg újabb adatok, vagy a meglévők más szempontú csoportosítása és értelmezése nem módosítja, vagy teljesen meg nem változtatja. Saját magunkon tapasztalva témánk korlátait, mégis vállalkoztunk arra, hogy az eddigi eredményeket és eredménytelenségeket egyaránt figyelembe véve megkíséreljünk adatokat szolgáltatni a jelenleg palócnak tartott területen élő népcsoport kialakulásához, vagy inkább az e területre a IX—

XI. században letelepült népesség történetéhez. *** A palóc etnikum kialakulását a településtörténet egyik legnehezebb kérdésének tartják a kutatók. Györffy György véleménye szerint „a kérdés nehézsége egyrészt abból adódik, hogy maga a palóc elnevezés is bizonytalan, változó tartalmú, másrészt abból, hogy a mai Palócföld településtörténete a X—

XIII. században alig ismert." Úgy véli, hogy a jelenlegi etnikum jellegzetességei szempontjából nincs meghatározó jelentősége egy olyan korai, keleties népességcsoportnak, amelyre a. palóc népnév megléte utal.

15 Egyetértünk azzal, hogy a kutatás jelenlegi állása szerint szinte lehetetlen időben és történeti eseményekben összekötni a jelenlegi palócságot egy korai, a honfoglalás idején megtelepült népességgel, de éppen a Palócföld korai településtörténetének vizsgálata vezethet bennünket a probléma jobb megismeréséhez, vagy esetleg a végleges megoldáshoz. Dolgozatunk célja sem a palóc etnogenezis kérdésének tisztázása, hanem inkább az, hogy a terület korai településtörténetéhez adatokat gyűjtve segítsük elő a megindult kutatást. A probléma vizsgálatakor elsősorban a palóc népnévből lehet kiindulnunk. A név magyar etnikai csoportot jelentő értelemben csak 1683-ban tűnik fel először.

4 A palóc népnevet azonban a középkori forrásokban polovci, plauci, plawci, polowczi, plavci formában már megtaláljuk, mégpedig egy kun, illetve kumán népet jelölnek ezzel a névvel.

5 Jerney János már 1855-ben bizonyítani próbálta, hogy az Orosz Évkönyvekben polovec, polovci néven említett népesség azonos az Anonymus Gestájában szereplő kun, cumanus néppel, illetve megemlíti a polovec-kun-kabar azonosság lehetőségét is. Romantikus történetszemléletében arra a következtetésre jutott, hogy ezek „valódi magyar nyelven beszéltek... a palócz nemzet nyelve a magyarokéval azonos vala."

& Hogy a.palóc népnév magyarázata ma is foglalkoztatja a kutatókat, éppen a közelmúltban megjelent tanulmányra hivatkozhatunk, amely a palóc népnév jelentését a szamojéd nyelvből kísérli megfejteni.

7 Anonymus cuman-}ait a kutatók zöme azonosnak tartja a Konstantinos császár által említett kabarokkal.

8 Györffy György, aki Anonymus történeti hitelességét különösen a politikai és az etnikai viszonyok vizsgálatánál fenntartással fogadja el,

9 az azonosítást attól teszi függővé, hogy más tények alátámasztják-e ezt, vagy ellentmondanak neki.

10 Konstantinosnak a kabarokról szóló tudósítását hitelesnek kell tartanunk nemcsak azért, mert írójának érdektelensége, elfogulatlansága és a mű célja már biztosította ezt, de értesüléseit hitelt érdemlő személyektől, saját követeitől és Árpád fejedelem családjának tagjaitól szerezte be.

11 A sokszor idézett hely, ha nem is sokat, de lényeges dolgokat közöl a kabarokról. „Tudnivaló, hogy a kabarok a kazárok nemzetségéből származnak. Előfordult, hogy pártot ütöttek az uralom ellen és a polgárháborúban az uralom kerekedett felül és némely közülük levágatott, a többi elmenekült, elment és a turkokkal együtt lakott a besenyők országában. Összebarátkoztak egymással és kabaroknak nevezték őket. Megtanították a turkokat a kozár nyelvre és a mai napig azt a nyelvjárást használják, de amellett bírják a turkok másik nyelvét is. Mivel pedig ők a nyolc törzs közt legbátrabbaknak és legvitézebbeknek mutatkoztak, 160