Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 7. (1969)

Nagy Árpád: Eger környéki és Tisza-vidéki besenyő települések a X.–XI. században

129 A pogány módon való temetkezés fogalma alatt rendszerint a keresztény temetőtől független temetkezési hely és a temetkezési formák egyes elemei (a sírba adott étel, vagy fegyver például, a halom alá való temetés) jelentik azokat a motívumokat, amelyek ellen a keresztény térítés rendszerint kategorikusan állást foglal. 130 Itt köszönöm meg id. Ferencz János és id. Kovács Gábor erdőtelki lakosok segítségét, akik ifj. Ferencz János kíséretében 1968-ban segítségemre voltak részben az egykori Fáy-birtok területének azonosításában, részben az erdőtelki határ megismerésében. m

KRALOVÁNSZKY: 1964. 132 CSALLÁNY Géza: i. m. 9. 56—57. 133 CSALLÁNY Géza: i. m. 56—57. 134 SZABÓK.: 1939. 135 HORVÁTH: Archaeológiai Értesítő, XLVII. 1934. 141. skk. 136 HORVÁTH: Archaeológiai Értesítő, XLVII. 1934. 144. 137 X. századi magyar párhuzamát nem ismerjük, mindössze a halimbai köznépi temető X. századra (?) keltezett edényeivel rokoníthatjuk. (TÖRÖK: 1962.) 138 NAGY Á.: 1967. 68. skk. 139 HORVÁTH T.: Archaeológiai Értesítő, XLVII. 1934. ih. 140 CSALLÁNY D.: Antik Tanulmáányok, II. 1955. 110. sk. 141 SZTANCSEV, SZT.: Izvesztija (Szofija) XXIII. 1960. 23—65., obr. 18/4., 3/B.l. 142 CSALLÁNY G.: Folia Archaeologica, III—IV. 1941. 186—189. 143 MIJATEV, K.: 1949.1/11. ábra. 144 CSÁNGÓVÁ, V. : Izvesztija (Szofija), XXI. 1957. T. XII/1. 145 NAGY Á.: 1967., a történeti forrásokkal egyeztetve. 14G TÖRÖK Gy.: 1962. LXIX. t., Abb. 9., 10., 13. 147 Archeologické Rozhledy, 1964. 148 Petrov Bal, 4. kurgán, 1. sír. — FISZENKO, B. A.: Szovjetszkája Arheológija, 1964/4. 181 — 185. risz. I. no. 3. 149 FAHRUTGYINOV, R. G.: Szovjetszkája Arheológija, 1969/1. 224—236. 150 P. magister, с 57. (ed. 1932). 15l

FOLTIN: 1883. 15—20. 152

FOLTIN: 1885. 125. skk. 153

FOLTIN: 1885. ih. 154

FOLTIN: 1885. ih. 155 Leltári száma: 54.54.1. 156 PLETNYEVA, SZ. A.: 1958. sem említi ezt a típust, bár lényegében ugyanerről a területről ARTAMANOV: 1958. idéz hasonló példányokat. 137 FISZENKO: 1964. ih. 158 Tulajdonképpen ide sorolhatjuk mindazokat a IX—

X. századi sírleleteinket, amelyekben bizánci mellkereszt és edénymelléklet került elő; sőt, a tarsolylemezes bezdédi 8. sírt is, amelynek díszített tarsolylemeze kétségkívül keresztény jelképet tartalmaz. 159 Természetesen, fenntartva azt a lehetőséget, hogy a X. században beköltözött besenyők között igen ritkásan ugyan, de már lehettek keresztények. 16Ü

TARICZKY: 1906. 161 TARICZKY: 1906. 2. kép. 162

TARICZKY: 1906. ih. 163 KISLÉGHI NAGY Gy.: Archaeológiai Értesítő, XXIV. 1904. 417—421. 164 LÁSZLÓ: 1944. 33. 165 GYÖRFFY GY.: 1941. ih. lee GYÖRFFY GY.: 1941. ih. 167 Cosmas magister azonban a GYÖRFFY GY.: 1941. ih. említett alkalommal csak a magyarokról általában beszél, s nem szól külön a besenyők vagy székelyek szerepléséről. 168 Ez a terminológia (tudtunkkal következetesen először GYÖRFFY GY. : 1959. alkalmazta) nem szerencsés, ugyanis túlságosan leegyszerűsíti ezeknek a népeknek a középkori magyar társadalomban játszott szerepét. 169 BAKAY: 1965. remek érveléssel szól a X. század végén átszervezett fejedelmi hadsereg régészeti hagyatékáról; ez azonban nem mindenben felel meg a „katonai segédnépek" harcmodoráról elterjedt felfogásnak. 170 GYÖRFFY GY.: 1959. 86. skk. 171 Vö.: GYÖRFFY GY.: 1959. ih. 172 GYÖRFFY GY.: 1959. 86—87. 173 Vö.: FEDOROV—DAVIDOV: 1966. 5. skk. — azoknak a nomádoknak fegyverzetéről, akik nagyobbrészt az orosz zsoldosok zömét adták. 174 PLETNYEVA, Sz. A.: 1958. 185—200. 148