Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 7. (1969)
Nagy Árpád: Eger környéki és Tisza-vidéki besenyő települések a X.–XI. században
népei voltak (ha Péter ispán, a százdi apátság alapítója maga is Aba-nembéli volt). Szolgáltatásaik (lovas szolgák!) megegyeztek a magyar szolganépek kötelezettségeivel. 73 A Szalók-nemzetség és a Tomajok közös birtoklása és szomszédos falvaik (Abád+Szalók!), valamint későbbbi osztálylevelük 74 arra vall, hogy egyforma jogon, az egyidejű foglalás vagyis egyidejű betelepedés jogán kellett bizonyos területeken megosztozniuk. A Szalók nemzetséget is a Thonuzoba idején bejött besenyő néptöredékek közül eredeztetjük, úgy, hogy a Tomaj-nemmel szemben, a Tisza jobb partján megtelepült besenyők (jellegzetes nomád települési elv!) 75 vezető nemzetsége lettek volna. A Tomaj-nemzetség területén megfigyelt kurgánok, a besenyők sírhalmaira való utalás a százdi apátság alapítólevelében, továbbá a Füzesabony és Erdőtelek környékén ma is látható halomsírok —• ha besenyő temetkezések — jelzik, hogy a X. század 60—70-es évei fordulóján betelepült besenyők ezen a területen még a XI. század első felében is ősi temetkezési szokásaikat alkalmazták. 76 A fenti vizsgálatok során tehát a Tisza jobb- és balpartján egy-egy besenyő települési egységet figyelhettünk meg. Néhány bizonyosan besenyő település kivételével azonban ez nem elégséges régészeti emlékanyaguk meghatározására. 77 A két fenti központ körül kialakult besenyő települési egységek határát csupán a helynevek eredete alapján nem lehet megvonni. Nem ismerve azokat a kritériumokat, amelyek a XI. században beszélt besenyő nyelvet megkülönböztették az ugyanakkor még használatos kabar (komán, cumanus) nyelvtől, a török helyneveket csak akkor tarthatjuk besenyőnek, ha azok más besenyő szállásterületeken is feltűnnek. 78 Ezt a követelményt betartva, a következő településeket soroljuk a besenyő szállásterülethez: 79 I. A Tiszától északra : BESENYŐTELEK (Bögér Besenyő). 80 DORMÁND (besenyő településektől övezve!). 81 ABONY (Füzesabony), az Aba név származéka. 82 KERECSEND 83 , a somogyi és zalai besenyő lelepüléseken fekvő rokon helynevek alapján, a szó törők eredete nyomán. VEZEKÉNY (Hevesvezekény) 84 , sopronmegyei, barsi, északhevesi párhuzamok alapján. PÉLY (XVI. század: Magyar Pély), 85 borsodi besenyő helynévpárhuzam nyomán. 86 TEPÉLY (Tepélypuszta) 87 A töpe besenyő személynévvel való kapcsolata, zalai és csongrádi besenyő rokon helynevek révén. 88 KÁL 89 , a zalai és veszprémmegyei rokon helynevek, a szó török eredete és a Kál és Erdőtelek között megfigyelhető halomtemetkezések alapján. Ugyancsak török eredete vagy besenyő szállásterületeken szereplő hasonló helynevek révén, ide soroljuk Kisköre,^, Sarud 91 , Átány, 92 Kömlő, wi és Dormándhoz hasonlóan besenyő falvaktól övezett Erdőtelek falvakat, illetve az általuk határolt területet. Az így megvont területhatárok — éppen a fentebb megjelölt etymologiai nehézségek miatt — nem egységesen besenyőktől lakott területet jelöltek meg, hanem nagyjából azt a vonalat, amelyen belül a X. században a Thonuzoba-vezette besenyők a Tiszától északra megtelepedtek. A besenyő szállásterületnek a Tisza vonalától délre, azaz a bal partra eső részére ugyanezek a követelmények érvényesek. Figyelembevételükkel a következő egységet határozhatjuk meg, mint azt a területet, amelyen adott esetben besenyő régészeti emlékanyagot várhatunk : 134
