Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 6. (1969)

Nagy Árpád: Az Eger–Szépasszony-völgyi X. századi temető

Meglepően egybehangzó keltezést kapunk tehát: áttört korongjainkat ezek szerint a X. sz. középső harmada után nemigen használhatták. Ez a keltezés egybevág a hólyagos fejesgyűrűkével. Mivel a fentebbi áttekintések során nagyjából minden esetben erre a korra valló eredményeket kaptunk, illetve egyéb leletek sem mondanak ellent e kormeghatározásnak, a szépasszony-völgyi temető feltárt részének használatát a X. század középső harmadára tesszük. VII. A FÜLKANÁL ÉS DÍSZÍTÉSE M agyar országi leleteinkben egyedülálló darab. Hasonló rendeltetésű tárgyak, pipereeszközök is meglehetősen ritkák e korban.

112 Hasonló rendeltetésű lehetett a bikovoi 10. kurgán 11. sírjában lelt tárgy, amelyet a temetővel együtt Szmirnov a X—

XI. századra keltezett.

113 Ez. azonban technikailag lényegesen alacsonyabb színvonalat képvisel, mint az egri fülkanál. A rokondarabok a Szovjetunió területén is ritka leletnek számítanak. G. A. Fedorov-Davidov a nomádok hagyatékában ennek a pipereeszköznek két típusát különbözteti meg: az egyszerűbb változat pálcikaforma, egyik végén kanálkával, a másikon a felfüggesztésre szolgáló hurokkal. Ebből a típusból 3 példányt említ meg.

114 Nagyobb számban ismeretesek az említett bikovoi példánnyal rokon darabok, amelyet Davidov a II. típusnak nevez. Ezek elterjedése zömmel az alsó Volga-vidék és az alsó Don-vidék területére esik. Előfordul Szarkel (Bjelaja Vjezsa) temetőjében is,

115 s egy példány ismeretes az ÉszakKaukázusi Zmejszk temetőjében.

116 Ezek a darabok tehát az egykori kazár birodalom és a szomszédos törzsek területére esnek. Keltezésüket a szovjet kutatás a X—

XI. században határozza meg.

11

' Az egri fülkanál állatfigurája, mint a leírásnál említettük, ún. pávasárkány. Ez az állatalak az iráni művészet (nemcsak a fémművesség!) hatására terjedt el az Irán északi peremén megforduló népeknél. Az állat egy meghatározott képzetkört testesít meg: testrészei pantheisztikus jelképek, a föld egyes régióinak, elemeknek a szimbólumai.

118 Ábrázolása szinte kodifikált szabályokat tükröz, századokon át ugyanabban a formában jelenik meg. Ezeknek a szabályoknak pontosan megfelel az egri fülkanál állata is, Számos hasonló állatfigura szerepel az iráni eredetű ötvösmunkákon.

119 Ugyancsak pávasárkányt ábrázol a Kunhegyes-bánhalmi avarkori szíjvég.

120 Ezzel szemben a Szeged-nátokházi leletek övdíszein tévesen értelmezték pávasárkánynak az állatküzdelmi jelenet egyik figuráját.

121 Honfoglaláskori és nagyjából egykorú emlékeinken is találunk pávasárkányokat: a bezdédi tarsolylemez egyik állatalakja, a kereszt jobb oldalán

122 és a 112. A nomádok hagyatékának pipereeszközeiről: G. A. Fedorov-Davidov: Kocsevnyiki Vosztocsnoj Jevropi pod vlasztyu zclotoordinszkih khanov. Moszkva, 1966. 65. skk. 113. Szmirnov: Bikovszkije Kurgani. (Matyeriali. 78.) Moszkva, 196ü. 167. r. 11/15. 114. G. A. Fedorov-Davidov: 1966. C8. risz. 9/4. 115. Pletnyeva: 1963, 255—6., risz. 27/2—3. 116. Fedorov-Davidov: 1966. 68. 117. Fedorov-Davidov: 1966. 68. — A szarkeli példányt a XI., a zmejszkit a XII. századra keltezi, 118. A pávasárkány értelmezése: K. Trever: Szenmurv-paszkudzs, szobáka-ptyica. Leningrád, 1927. — Szabó j. Gy.: 1961. 31. 119. K. Trever, 1927. képei. — K. Orbeli—K. Trever: Szasszanidszkij metall. Leningrád, 1935. 120. Kaposvári Gy.: — Szabó J.: Jászkunság. 3. 1956. 166—174. — Thomas E.: 1957. 340/41. 121. Fettich N.: A Móra Ferenc Múzeum évkönyve, 1960—62. 122. A bezdédi tarsolylemez állatalakját Szabó J. Gy.: 1961. 31. o. határozta meg. 85