Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 6. (1969)

Nagy Árpád: Az Eger–Szépasszony-völgyi X. századi temető

nagyszentmiiklósi kincs 15. és 16. sz. edényein talán, ugyanaz, az állat szerepel.

123 Ugyancsak pávasárkány tűnik fel a csernyigovi nagyobbik kürtön

124 és az ún. ,.,Nagy Károly" kard („Bécsi szablya") pengéjén.

12

'

1 Érdekes, hogy a bezdédi tarsolylemezen a keresztre mintegy vigyázó pávasárkány a bánhalmi szíj véget idézi fel, ahol a pávasárkányt szintén az életfa mellett látjuk. Kiegészíti ezt a sort az egri fül kanál, ahol az állat előtt húsos levelű növényt, bizonyára életfát ábrázoltak. A bezdédi tarsolylemez keresztje, amely palmettákból emelkedik, a keresztény művészetben is előforduló keresztéletfa párhuzam tükröződése.

120 Feltűnő, hogy az áttört korongok griffjei mellett is megtaláljuk az életfát. Nem foglalkozhatunk az életfa mitikus szerepével. Az életfa és a pávasárkány együttes szereplése azonban segít a fülkanál helyének megjelölésében. Mivel a fülkanálnak magyarországi rokondarabja nincs, joggal tehetjük fel, hogy azon a területen készült, ahol oiroszföldi analógiái: tehát a kazárokkal kapcsolatos területeken vagy éppen a kazár birodalomban. Ebben az esetben Magyarországra kerülését a kabar törzsek útján magyarázhatjuk. Ugyanezt a területet jelöli meg az ábrázolás gondolati tartalma, jelképrendszere, a megjelenített monda iráni eredete. Ilyenformán az egri darabot esetleg IX. század végi készítménynek tarthatjuk.

127 VIII. A SZÉPASSZONY-VÖLGYI TEMETŐ ÉS AZ EGRI VÖLGY LAKOSSÁGA A temető keltezése után megkíséreljük közelebbről megvizsgálni, hogy a magyarságnak melyik része temetkezett ide? László Gyula vetette fel először, hogy a temető a kabarok szállásterületére esik.

128 A történeti források és a helynévkutatás segítségével a kabarok szállásterülete a Mátra- és a Bükkaljára helyezhető.

129 A kabarokra vonatko'zó forrásiamik arra vallanak, hogy jó ideig nyelvükben

1

'

0 és talán szokásaikban külön állottak a magyarság többi részeitől. Eredethagyományuk, vezető nemzetségükhöz való ragaszkodásuk talán még a XI. század közepén is megkülönböztette' őke a magyarság többi résziéitől.

131 Azonban a ,,kabar' név alatt nem egy meghatározott néptöredéket értünk, hanem különféle csoportokat, amelyeknek közös vonásaik, hogy a magyarsághoz később csatlakoztak, hogy vallásuk más volt, mint a magyarságé stb.

132 Ezt a lehetőséget szem előtt tartva, régészeti leleteinkben nem kereshetünk olyan zárt. egységes csoportot, amely főbb vonásaiban ugyan megfelel a X—

XI. században általános leleteknek, azonban egy nagyobb egységre jellemző sajátosságokat is mutat. Az egri temető anyagában a leletek a fülkanál kivételével a megszokott, 123. Mavrodinov: Le trésor protobulgare de Nagyszentmiklós. AH. XXIX. Bp. 1943. pH. XXIII/1., XXI V/l. 124. Szabó J. Gy.: 1961. 31. 125. Rajza: László Gy.: Hunor és Magyar nyomában. Bp. 1967. 80. o. 126. D. Forstner: Die Welt der Symbole, Innsbruck—Wien—München, 1967

2 164. 127. L. Fettich N. fejtegetéseit a tarsolylemezek körének művészetéről. (Fettioh: 1935.) 128. László Gy.: 1961. 11. 129. Hóman В.: A honfoglaló törzsek megtelepedése. (H. B. összegyűjtött munkái. I.) Bp. 1938. 79. 179. 130. Konstantinos Porphyrogennetos, с 38. (De administrando imperio) ed. Mqravr-sik Gy. Bp. 1951. 131. Részletesebben erről: Nagy Árpád: Acta Iuvenum. 3. 1968. (sajtó alatt). 132. A kabarság különböző elemeiről: Győrffy Gy.: Tanulmányok a magyar állam eredetéről. Bp. 1959. П(,