Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 6. (1969)
Szabó János Győző: Az egri múzeum avar kori emlékanyaga III.
Kerek fejű rekeszes gyűrűk a kora-avarkor sírjaiban is előfordultak (pl. Csepelen), 06 de többségük a középső avarkor sírjaiból való 57 és mindig pántosak; huzalból készült ékköves karikagyűrűket máshonnan nem ismerünk. Kerek rekeszes fejű gyűrűk a VIII. században is készültek, a Pilismarót-basaharci temető szép példákkal szolgál. 58 Ez a gyűrűfajta mindvégig az előkelőség egyik jele volt, de finomabb kormeghatározásra a jelenlegi ismereteink szerint nem alkalmas. ÍJLEMEZEK Helytállónak bizonyult Csallány Dezsőnek az a megfigyelése, hogy az íjkarok végeinek szélessége, ill. azokat borító csontlemezek a kora-avarkorban keskenyek, a késő-avarkorban szélesek voltak. Csallány úgy képzelte, hogy az íjkarok fokozatosan szélesedtek. Míg a kora-avarkorban a legkeskenyebbek szerinte 1~7 mm körüliek és átlagosan 23 mm szélesek, addig a középső avarkorban 28—31 mm széles íjkarok a jellemzők, s a VIII. században már 31 mm felettiek és elérik a 41 mm szélességet is. 59 Csallány számos újabb leletegyüttesre is hivatkozhat, amelyek alátámaszthatják több mint 20 éve tett megállapításait. Csallány eredményeit korábban feltétlen érvényűeknek tartottam, s bizonyos leletegyüttesek keltezésére vállalkozni mertem, csupán az íjkarok ismert szélességi mérete alapján is. A Dormánd-hanyipuszitai 41. sírt is a kíeskenyvégű íjkarok lemezei alapján (sz. : 23,4— 23,6 mm) soroltam a VII. század első felébe, figyelmen kívül hagyva, hogy nyolcszögű hasábos hajfonatszorítót is találtunk a sírban. 60 A nagyrédei 9. sírban íj 20 mm széles véglemezeit találtuk olyan övdíszek mellett, amelyek a kora-avarkorban nem készülhettek. Az anakronizmus itt már kiáltó volt. A leközölt anyagban nem sok középső avarkori sírra akadtunk, amelyben az íj kar lemezeinek a vége mérhető állapotban maradt ránk és a lemezek datáló értékű leletek társaságában kerültek a felszínre. Ezeknek az íjlemezeknek alig több mint a fele volt 28—31 mm körüli méretű, a többi keskenyebbnek bizonyult. A győri temető 752. sírjában téglalap alakú hajfonatdíszekkel 16—17 mm széles végű íjlemezt tártak fel. 61 Az ösküi temető 64. sírjában négyzetes övdíszeket találtak olyan véglemez mellett, amelynek rekonstruálható vége nem érte el a 23 mm-t. 62 A csengődi temető 3. sírjában eltemetett férfi háromtagú dísszel ékes övet viselt és egy 25 mm széles karú íjat fektettek hozzá. 63 Kecskemét—Ballószögön az egyik sírban a VII. század második felére keltezhető övveretekkel 22 mm-es karú íj lemezeit találták. 64 Az üllői I. temető 130. sírjában olyan íj . maradványaira leltek, amelynek egyik karja a lemezek tanúsága szerint 26 mm széles végű volt, a másik viszont csak 20 mm. Ez a feltűnő különbség sokszorosa annak, amelyet rendesen az íj két vége között megfigyelhetünk. Az üllői sírban egy a középső avarkorra jellemző nagyszíjvég is előkerült. 60 A Kiskőrös-vá56. Cs. Sós A., Arch. Ért. 88 (1961) 3. kép 6. 57. Feltűnően sok példányban fordult elő a Kiskőrös-vágóhídi temetőben (László, Études, IV. t. 5—6. VI. t. 20—22—23—25. XXII. t. 14—15.) 58. Fettich, Basaharc, 17. kép 2., 22. kép 10., 53. kép 14., 75. káp 3., 99. kép 4. 59. Csallány D., Arch. Ért. 73—75 (1946—48) 354—455. 60. Szabó, Hanyipuszta, 44—45., 49. 61. Fettich N., Győr története a népvándorláskorban (Győr, 1943). XXXV. t. 22—25. 62. Rhé Gy—Fettich N., Jutás und öskü (Prag, 1931.) XVII. t. 1—15. 63. L. Kovrig L, Arch. Ért. 73—75 (1946—48) 341., LXX-LXXI. t. 64. Szabó K., Folia 1—2 (1939) 185—187. 51
